Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete

Az UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE

209

41. kép: A rohonci kastély a XIX. század közepén. (Vasárnapi Újság 6 [1859] 89.)

A kapuköz a vár udvarára („piarcára”) nyílott. Közepén kút állt, amelyre Antonio Butz (Pozzo) dobronaki (hartbergi) olasz mester faragott Batthyány-címért és delfineket 1650/1651-ben.365 A kapuval szemben, az udvar túloldalán nyílt az 1640-1642 között újjáépített kápolna.

A kapuköz mellett nagy lépcsőház vezetett föl az emeleti, az egész épületet körbefutó folyosóra,366 amelyről a kastély szobái nyíltak. A központi termek elrendezése a németújvárihoz hasonló volt. A kapu fölött, a város főterére (nyugatra) néző szárny közepén volt az „ebédlő palota”, mellette északi irányban nyíltak Batthyány Ádám saját szobái, azon túl feleségéé, utána a gyerekeké és végül a vendégeké, utóbbiak, immár az északi szárnyban. Az ebédlő palota másik oldalán a folyosó különböző udvari tisztségviselők és kézművesek szobái mellett vezetett a kastély déli szárnyához és az öreg palotához.

365Div 1662. „Szalónoki és rohonczi váraknál munkálódó mesteremberekkel való számvetés”, 1651. máj. 17.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1034.; Schmeller Kitt: Vorarbeiten 407. n° 993. Vö. ÖKt XL. 400.; Aggházy: Szobrászat II. 233.; Koppány: Batthyány Ádám 552.; Koppány: Mesterek 177.

366Dehio: Österreich 668.