Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
204 „Mind az várakat, s mind az tartományit’ ben is.330 A császári udvar számára eleinte elsősorban várfölméréseket rajzolt. Ilyen céllal 1639 augusztusában Pálffy kíséretében Felső- Magyarországot is beutazta, 1642-ben pedig 600 forintot kapott a Magyar Kamarától, mert „lerajzolta a Magyar Királyság végein fekvő erősségeket”.331 1645-től kinevezett császári mérnök volt, áprilistól Bécsújhelyen és Schottwienben dolgozott a császár számára332 majd a következő két évtized udvari és arisztokrata építkezéseinek kulcsfigurája lett. Luchese hamar szoros kapcsolatba került Batthyány Adámmal. Tőle kapta első munkáinak jó részét, és az 1640-es években minden komolyabb építkezéséhez ő szolgáltatta a terveket, sőt térképet is készített Batthyány számára.333 Első megbízása a rohonci várkápolna átépítésére szólt, amelyről 1640. szeptember 8-án kötötték meg a szerződést,334 de Batthyány már április 17-én, majd augusztus 17-én is adott előleget Luchesének,335 aki au330 Fidler, Petr. Filiberto Luchese. Ein vergessener Pionier der österreichischen Barockarchitektur. Römische Historische Mitteilungen 30 (1988) 177-198.; Koppány: Művészek 185-186.; AIA; Koppány Tibor. In: MaMűL VII. 123-125. 331 Détsy Mihály: Adalékok Filiberto Lucchese építész munkásságához. Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1991. 167-170. „... fortalitita ...in confinibus Regni Hungáriáé existentia ... elineavit”: Kapossy-Badál: Regeszták MűÉ 10 (1961) 229. n° 922. - Luchese rajzai nem maradtak fönn, de talán azok alapján rajzolta Johannes Ledentu 1639-ben azt a két kötetet, amely összesen 126 nagyméretű lavírozott tollrajzot tartalmaz magyarországi várakról: ,Kegni Hungáriáé confinia delineata, das ist deß löblichen Königreichs Hungarn Granitz Heusser Abriß”: ÖNB Ms. Cod. 8622-8623. Vö. Borbély Andor. Adatok a magyar várak és városok ábrázolásához a XVI-XVII. századból. HK 33 (1932) 171-186.: 178-180. Feltűnő például, hogy a királyi végvárak mellett B. Á. németújvári, rohonci és dobrai várairól is találhatók itt rajzok (29—32., 38., 51. képek). Lehetséges, hogy Luchese vagy Ledentu rajzsorozatának egy másolata B. Á. könyvei között is megvolt. Ld. Koltai: Könyvtár 175. n° 90. 332Filiberto Luchese levele B. Á-nak, 1645. ápr. 11.-máj. 19.: MOL P 1314. n° 29924- 29925. Vö. Garas: Olasz mesterek 228. 1646-ban és 1647-ben mint „kaiserlicher Ingenieur” kapott fizetést (Haupt, Herbert: Archivalien zur Kulturgeschichte des Wiener Hofes, 1. Teil: Kaiser Ferdinand III. Die Jahre 1646-1656. Jahrbuch des Kunsthistorischen Sammlungen in Wien 7 [1979] n° 22., 30., 39., 41.). 333A térképkészítésről Id. B. Á. 1648. évi levéltári leltárát (1643-1645. évi iratok között): „Az Filiberta Luchese alájövén egykor Béchből hozzánk, amint megmérte az alatt micsoda heleken volt Rohonczig, Szalónakig, Rakicsánig, onnéd osztan Grechig és Uyvárig az minemű helyeken járt, és egyik az másikhoz hány ölnyire avagy mélföldnyire vagyon, Muraiszombat is”: LevLajstr 1648. p. 39. (V. fiók No 18.). Vö. IvÁNYl: Zrínyi 166-167. (hibás évszámmal). Ennek nyomán: Koppány: Batthyány Ádám 548.; Koppány: Művészek 185. 334„Bécsi stukátor Filiberta Lukas conven. az rohonczi kápolnárul”, 1640. szept. 8.: Konvkv/Ép. 335Iványi Béla jegyzetei a körmendi számadási iratokból: MOL P 1334. 27. cs. n° 1. p. 237. Vö. Garas: Olasz mesterek 226.; Koppány: Művészek 185.
