Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
Az UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE 183 sai, akik leveleket hoztak. A szalónaki porkolábok utasítása külön kitért arra, hogy őket is be kellett ereszteniük.241 Akit azonban nem ismert a porkoláb, nem engedte be a várba. A birtokvita alatt álló dobrai birtokon 1642-ben Forgách Zsigmonddal együtt még azt is elrendelték, hogy a porkoláb a várba „az atyafiak közül is senkit az mi hírünk és akaratunk nélkül be ne bocsásson, se azoknak szolgáit”.242 Ha valaki mégis ismeretlenül akart bejutni, ahhoz engedélyt csak Batthyány Ádám vagy felesége adhatott. Válaszukig a jövevénynek télen-nyáron a kapun kívül, a szabad ég alatt kellett várakoznia.243 Ha pedig valaki olyankor érkezett, amikor sem az úr, sem az úrnő nem volt otthon, nem sok esélye volt a bejutásra. „Bár úr legyen is, nem kell mostan azért kárt vallani, hiszen oda alá ha megszáll, gazdálkodhatni neki, s ott fenn nincsen semmi dolga, mivel most lator az világ” - írta Batthyány Ádám 1643-ban, a morvaországi háborúba készülődve németújvári főporkolábjának.244 A németújvári vár második kapuja, amely már a várfalon nyílt, Batthyány Ádám korában az alsó kapu nevet viselte.245 Mint más magyarországi várakban, itt is a kapuközből nyíltak a vár tömlöcei. Németújvárott ezekből kettő is volt: alsó és felső.246 Talán ezért volt az 1641. évi fűtésjegyzék szerint a raboknak két tűzhelye, „az hol főznek”: „külső és belső”.247 A rabtartás és rabkereskedelem az oszmán háborúk egyik, a rabokra sok szenvedést hozó, de a rabtartók részére jövedelmező következménye volt. A rabokat ugyanis elsősorban váltságdíjért tartották, de a Batthyány-várakban fűtőként, vízhordóként, hóhérként, kőfejtőként és építőmunkásként is dolgoztatták őket.248 Számuk Batthyány Ádám idejében Németújváron 60 és 70 körül mozgott, de raboskodtak Szalónakon is legalább negyvenen, Rohoncon húszán és Borostyánkőn is néhányan.249 A tömlöc a legtöbb magyarországi várban közvetlenül 241InstrPorkSz 1647. 242B. Á. és Forgách Zsigmond utasításai a dobrai és rakicsányi porkoláboknak, 1642. jan. 25.: MOL P 1322. Instr. n° 142 143. 243InstrPorkR 1643.; InstrAGy 1643.; InstrPorkSz 1647. 244InstrPorkNú 1643. 245Modern elnevezése „Franzenstor”, mivel fölirata szerint Batthyány II. Ferenc építtette. Ld.HAJSZÁNYl: Güssing 62.; Dehio-Burgenland 118-119. 246TÓth: Török rabok 143. 247InvNú 1641. Vö. Hajszányi: Güssing 62. 248 Takáts Sándor. Magyar rabok, magyar bilincsek. Sz 41 (1907) 415-435., 518-540.; Takáts Sándor. A török és magyar raboskodás. In: Takáts: Rajzok I. 160-303.; Dobos: Rabok; Varga J.: Rabtartás; Pálffy: Rabtartás; Tóth: Török rabok; Dóri: Rabtartás 160. 249TÓth: Török rabok 145.
