Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
178 ,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT’ A németújvári vár a kapuktól a tárházakig Németújvár városát teljes mértékben a fölé tonyosuló vár uralta. Ráadásul az uradalmi épületek nemcsak a várhegyet, hanem a város felé eső déli hegyoldalt is elfoglalták. Már 1634-ben is ott állt „uram őnagysága háza” legalább hat szobával és egy palotával, valószínűleg a későbbi Batthyánykastély helyén.230 Johannes Ledentu 1639-ben készült rajzán (31. kép) is látszik, hogy ez volt a város legnagyobb épülete. A főutcára néző homlokzatát két kerek bástyatorony keretezte. Körülötte lehettek az uradalmi ácsok, pintérek, kovácsok gerencsérek házai, a mosóház és a fürdőház. Az úr kutyái is a városban levő pecérházban, lovai pedig a halastó meletti istállóban laktak. A városon kívül volt a pálinkafőző („égettbor égető”) ház és a téglaégető kemence.231 A város falai is egybeépültek a vár falaival. A vár három kapuja közül a legkülső a városfalon nyílt a Kerek-bástya mellett. Előtte felvonóhíd vezetett át az árkon, amely 1655-ben rossz volt - a város más kapuihoz hasonlóan. „Azt sem vonyhatják föl” - írta Batthyánynak egyik familiárisa, valószínűleg Darás Gergely főporkoláb.232 A kapuk nyitvatartásának és ellenőrzésének Batthyány Ádám minden várában szigorú rendje volt. Napkeltekor nyitották meg „szorgalmatos vigyázással”, a porkoláb jelenlétében, aki a vár kulcsait őrizte.233 A kapu délelőtt nyitva állt, ebéd és vacsora idején azonban ismét bezárták. „Midőn ebédet és vacsorát eszünk, akkor is betéve 'tartassák az kapu legalább egy óráig” - utasította Batthyány Ádám a szalónaki porkolábokat 1647-ben - „Mihelyt az étket elfogják az mi asztalunkra, az kaput is mindjárást tegyék, ... ha valaki benn avagy kinn reked, akárki légyen az, a mi hírunk nélkül se ki, se be ne bocsáttassék, amíg az kapu az szokás szerint föl nem nyittaték.”234 Vacsora után a kaput még egyszer kinyitották, majd az esti szürkület kezdetén zárták be éjszakára. A kapubetétei pontos időpontja a helyi szokások és adottságok szerint változhatott. Rohoncon és Szalónakon például 1643-ban a vecsernyére szóló harangszóhoz igazodtak: „mikor vecser-230InvNú 1634. A kastélyról: Dehio-Burgenland 121. 231InvNú 1641. Div 1662. 232..Memoriale” a németújvári falak és kapuk állapotáról, 1655. máj. 17.: MOL P 1322. Instr. n° 329. Vö. Hajszányi: Güssing 62. 233B. Á. és Forgách Zsigmond utasításai a dobrai és rakicsányi porkoláboknak, 1642. jan. 25.: MOL P 1322. Instr. n° 142-143.; InstrPorkSz 1647. 234InstrPorkSz 1647. Hasonló rend volt Csáky István szepesi várában is: [Förster Jeno\\ Csáky István gróf utasításai a szepesi vár porkolábjai számára. Közlemények Szepes vármegye múltjából 1 (1909) 116-119. Vö. Varga J.: Szervitorok 141.
