Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
Az UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE 159 De az évenkénti leltározás nem korlátozódott a főkamarásra. Lipót Vilmos főherceg 1639-ben kelt, főudvarmesterének, Kari von Harrachnak adott instrukciójában szintén szerepelt, hogy „a tisztviselőktől vegyen ... leltárakat, és azokat évente újíttassa meg”.122 123 Nem maradt azonban írásos utasítás arról, hogy mely tárgyakat kellett leltárba venni, és főként melyeket nem. A leltárakban szereplő tárgyak alapján azonban a gyakorlat hasonló lehetett ahhoz, amire I. Rákóczi György utasította prefektusát 1648-ban: „mind renddel az háznak ajtaján elkezdvén, ablakit, kemencéjét, benne való padokkal, asztal, ágyat és mindent az mi benne lészen, tálat, tányért, kalánt, fazekat minden ordine felírván, ajtónak minemű zárai, kilincsi, ki ép, ki rossz, ki mi állapattal vagyon, mindent felírjon és írasson.”12,5 Ilyen részletes utasításra talán azért nem volt szükség, mert a Batthyány-birtokokon az újabb leltárakat láthatóan a régebbiek alapján készítették. Erre utalt Веке Zsigmond is, aki 1643-ban arra kérte urát, hogy a beteges Révész György helyett rendeljen mellé leltározáshoz egy másik deákot, „mivel én reá nem érkezem, hogy az előbbi inventáriomot is kezemben hordozván forgassam, és amellett írjak is, késedelmes is lenne vele az dolog”.124 A leltárak készítői Mivel tehát az inventárium a tiszttartók évvégi számadásainak ellenőrzéséhez szükséges eszköz volt, készítői sohasem a tiszttartó alá tartozó uradalom hivatalnokaiból, hanem Batthyány Adám udvari deákjai vagy egy másik uradalmának tisztségviselői közül kerültek ki. A leltárakon nem mindig tüntették föl készítőjük nevét, de a Batthyány Ádám iratairól 1648-1649 között készített jegyzék megőrizte az 1644 és 1649 között készült inventáriumok összeállítóit (3. táblázat). Itt néha kettő, de legtöbb esetben csak egy név szerepel. Valószínűleg ilyenkor is többen leltároztak, de csak egyikük viselte a felelősséget az elkészült munkáért, a mellette levő deák csak az írnok szerepét töltötte be. 122„Er soll auch von denen Officieren ... Inventaria nehmen, und dieselben jährlich neueren”: HHStA Familienakten, Kart. 100. n° 6. föl. 21r. és uo. fol. 39-40 (a főkamarásnak tett instrukcióban is). 123I. Rákóczi György utasítása Bályoki Szénás Péter prefektusnak a marosvécsi jószág leltározására, 1648. ápr. 16.: Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai 1631-1648. Bp. 1954. 635. 124Веке Zsigmond levele B. Á-nak, Szentmiklós, 1643. máj. 22.: MOL P 1314. n° 5751. Vö. Koltai: Веке Zsigmond 533.
