Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
150 ,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT’ 29. kép: Szentgrót vára északnyugatról. Johannes Ledentu tollrajza, 1639. Az előtérben egy lovon vadászó nemes látható szolgájával, sólymával és kutyáival, balra lovas katonák, jobbra pedig gyalogos hajdúk. A vártól jobbra (délre) a Zala két partját összekötő fahíd áll. (ÖNB Ms. Cod. 8622. n° 39.) Kőszeg, Kismarton és Szarvkő) reinkorporálását kellett volna elérnie.79 A bizottság azonban nem tudott semmilyen eredményt fölmutatni, így amikor az 1647. évi pozsonyi országgyűlés új bizottság kirendelését fontolgatta, Batthyány annak sikeréhez sem fűzött sok reményt. Május 20-án egy pozsonyi följegyzésében úgy vélte, csak egyet-kettőt kellene kérni, „mivel mind négyet nehezen fogják ideadni”.80 Nem lett azonban igaza, mert az uralkodó számára a magyar rendek jóindulatának megnyerése fontosabb volt, mint az, hogy az uradalmak melyik országához tartoznak. Az 1647. július 17-én szentesített magyar országgyűlési törvények 71. cikkelye értelmében még abban az évben mind a négy uradalom Magyarországhoz került.81 „Adták vissza Magyarországhoz Kismartont, akit 5 esztendő híján száz egész esztendeig Ausztriához bírtak, az többit is, úgymint Szarvkőt, Kőszeget, Borostyánt” - jegyezte föl naptárába 1647. szeptember 24-én Olasz Kolozsvári István, az Esterházyak fraknói főporkolábja.82 79CIH 1636/60. te. 80MOL P 1315. 1. cs. 1647. f. 25. 81CIH 1647/71. te. Ernst: Verpfändeten Herrschaften 23-24. 82Eszterházy: Oklevéltár 211. - Vő. Ernst: Entneigung.
