Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
146 ,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT’ tér uramnal való adósságot megkérni húgom képében, az torniscsai jószág dolgából ki hátra vagyon”.61 Az anyai örökség sorsának elintéződése azonban nem tette barátságosabbá Batthyány Ádám és Csáky László viszonyát. Jellemző, hogy a dobrai viceporkoláb 1641/1642-ben azért kérte elbocsátását, mert „az háza Csáky uram földjén vagyon, annak is fél haragjától".62 1653-ban pedig Csáky (felesége és Erdődyné nevében) azt kifogásolta, hogy Batthyány Ádám jogtalanul birtokolja Philipp Sóimtól vett dobrai részét, mert állítólag nem fizette ki a vételárat. A testvérek közül azonban Ádám és Borbála összetartott. Ebben az említett esetben például Borbála olyan információval segítette bátyját, a „szentgotthárdi állapatokról és más rendbeli állapatokrol, kik fölös hasznosak”. Ezek alapján ugyanis Batthyány ismét megpróbálta Csáky Lászlóval szemben megszerezni a szentgotthárdi apátság kollációját (az egyházi személynek való adományozás jogát).63 Sem Csáky, sem Batthyány szándékának nem lett azonban következménye, és a birtokok megmaradtak az 1641-ben meghatározott állapotban. Batthyány Adám birtokszerzeményei Batthyány Ádám azon kitartó törekvése, hogy megszerezze anyja hozománybirtokait, egyértelműen azt a célt szolgálta, hogy bővítse és kiegészítse a Batthyány-birtokegyüttes központi tömbjét, amely Vas megye nyugati részét szinte teljesen lefedte. Voltak azonban Batthyánynak olyan tervei is, amelyek új távlatokat nyitottak volna a család számára. 1638-ban ugyanis megpróbálta elnyerni az elhunyt Thurzó testvérek, Ádám és Mihály egykori birtokát, a Vág melletti Semptét. A dunáninneni birtokszerzés szélesebb familiárisi kört, új politikai és gazdasági, sőt művelődési lehetőségeket jelentett volna Batthyány Ádám és utódai számára. A Nagyszombathoz közeli semptei birtokra azonban természetesen mások is pályáztak: egyrészt Batthyány sógora és örök ellenlábasa, Csáky László, másrészt pedig maga a nádor, Esterházy Miklós. Kezdetben úgy látszott, hogy udvari kapcsolatai és főként Pálffy Pál, a Magyar Kamara elnökének támogatása révén Batthyány némileg előnyben volt a többiekkel szemben. Nem kevéssé az ő malmára hajtotta a vizet a Pálffy és Esterházy 61,Memoriale holmiról”, [1653]: MOL P 1322. Instr. n° 319. f. 115. 62Zimányi: Supplicationum merita n° 56/17. 63,Az minemő memóriáiét csináltam holmi dolgokról magamnak sok rendbeli állapatokról, az húgommal Forgács Sigmondné asszonyommal is holmi beszédim és információ adása sz. gottharti állapatokról . . . kik fölös hasznosak”: MOL P 1322. Instr. n° 319.