Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
Batthyány Ádám udvari műveltsége 113 is tizenkettő volt a valódi kamarások („ cubicularii, qui tales de facto sunt') száma, de a leírással együtt közölt udvari névsor már 33 valódi kamarást sorolt föl (köztük Batthyány Ádámot is), továbbá 65 rendkívüli kamarást (cubicularii extraordinarii).273 Föltételezhető tehát, hogy a valódi kamarások sem mind tartózkodtak állandóan az udvarban, hanem mindig csak tizenkettő állt közülük szolgálatban. A címzetes és valódi kamarások közötti megkülönböztetés azonban 1637 után, III. Ferdinánd trónra lépésétől megszűnt. Ettől kezdve a császár már csak címzetes kamarásokat nevezett ki, és közülük azokat osztották be turnusszerűen szolgálatra, akik éppen az udvarnál tartózkodtak.2'4 III. Ferdinánd udvarának 1655-ben készült összeírásában már 148 kamarás szerepelt, de a valódiak és rendkívüliek megkülönböztetése nélkül.275 Batthyány Ádám azok közé tartozott, akik valódi, fizetéssel járó karnarási szolgálatot láttak el II. Ferdinánd udvarában. Iratai között például megtalálható egy „comornikságbéli szolgálatomról való számvetés és mivel is adósak abban” című följegyzés, amely 1633. december 2-án kelt.2'6 Két évvel később pedig familiárisait, Rátki Miklóst és Szily Istvánt többek között szintén azért küldte Bécsbe, mert „ihon mostan is három holnapig voltam őfölsége mellett, és arra is kívánhatnám az fizetés[t].”277 A kamarási szolgálat legnagyobb haszna azonban nem a fizetésben állt, hanem abban, hogy ezáltal a fiatal Batthyány Ádám a császári udvar legbizalmasabb, legbelső körébe nyert bebocsátást, ahol a magyar főnemesek közül nem sokan fordultak meg. A II. Ferdinánd kamarásait számon tartó könyv szerint Batthyány Ádám honfitársai közül 1618 és 1635 között körülbelül 30-an kaptak kinevezést.278 Közülük azonban sokan bizonyára csak a címet viselték (mint például Thurzó Szaniszló, aki 1622-ben már nádorként lett kamarás), vagy ha el is láttak valódi szolgálatot, az csak igen rövid ideig tarthatott. Egyszerre egy, vagy esetleg két magyar kamarásnál valószíordinariter an Wein und Brot aus dem kaiserlichen Hofkellern dargeben und verspeist wird”: ÖNB Ms. Cod. 10100. ff. 61 73. 273Status particularis 65., 96. Vö. Menőik: Hofämter 26.; Zolger: Hofstaat 139. 274Zolger: Hofstaat 140. 275 Gabriel Bucelinus: Germania Topo-Chrono-Stemmato-Graphica Sacra et Prophana. Ulm-Augsburg 1655. 249-250. 276Memor. n° 1002/B. 277„Memoriale Rátki Miklósnak es Szili Istvánnak Becsben menetelekkor” 1635.: Instr. n° 54. 278„Verzeichnuss Ihrer Röm. Kais, auch zu Hungarn und Beheim Königl. Maj. Ferdinands des andern ... Cammerherrn”, 1606-1635”: ÖStA HHStA Oberstkämmereramt, Reihe C. Bd. 1. - Az 1637. évi udvari névsor is csak három magyar kamarást (Batthyány Ádám, Forgách Ádám, Széchy Dénes) említ (Status Ferdinadi II 105-110.).
