Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Néma Sándor: A térkép szerepe a helyetörténetírásban, avagy a határ kialakulása Nagybarát és Kisbarát között, 1447-1786
342 Néma Sándor kodva használták.27 Az ismertetett konfliktusban nem tudtak döntést hozni, ezért közös legelőnek hagyták mindkét fél számára, amit egyik félnek sem szabad felszántani, míg akár okirattal, akár bírói döntéssel meg nem állapítják hovatartozását! Megállapították, hogy az említett kút és az elfoglalt rétek, mint eddig, ezután is Nagybaráthoz fognak tartozni. A prépost feltételül kikötötte, hogy a Hédervári János által trágyával betömött kutat az átadás előtt köteles jobbágyaival rendbe hozatni és tisztán visszaszolgáltatni. A kutat a jövőben a nagybaráti birtokhoz tartozó népek kötelesek jó karban tartani, de vizét a kisbarátiak is használhatják maguk és állataik szükségletére, természetesen a prépostság és a nagybaráti jobbágyok minden hátránya nélkül. Ha akármelyik fél a jelen határokat megsemmisítené, s erről a másik fél nyilvánvaló bizonyságot szolgáltat, a sértő fél a per megkezdése előtt 25 dénármárkát fizet a szenvedő félnek.28 A folytatásról egy 1449. december 12-én kelt oklevél adott hírt. Eszerint a pannonhalmi konvent jelentette V. László királynak, hogy amikor Pálóci László országbíró parancsára be akarták vezetni a csornai konventet a Nagybarát határában lévő Csókatelek földjére, Hédervári János nevében Futás Mátyás ellentmondott.29 Az ellentmondás miatt természetesen per kezdődött, s századokon keresztül folytatódott a korra jellemző további tiltakozásokkal. A konfliktust, a határvizsgálatok sorozatát, s a pert végül is csak a 18. században fejezték be. Az 1450. április 8-i oklevélből kiderül, hogy Pálóci László országbíró a Pál csornai prépost, másrészről Hédervári János között Csókatelke föld iktatásánál történt ellentmondás miatt folyó pert elhalasztja Szent Jakab nyolcadára, azaz augusztus elsejére.30 A pannonhalmi konvent 1453. április 29-én jelentette V. László királynak, hogy Hédervári János és Osvát kisbaráti jobbágyai a két Barát között lévő határjeleket szétrombolták. Ráadásul, amikor Pál prépost Szent Márton ünnepe előtti vasárnap (1452. november 5.) a megsemmisített határjelek megszemlélésére indult, a Héderváriak jobbágyai rátámadtak, és meg akarták ölni. A király ezért meghagyta a konventnek, tartson vizsgálatot az ügyben.31 A következő eseményről a Budán 1453. december 16-án kelt dokumentum tudósít. Eszerint, Pálóci László országbíró elhalasztotta Pál prépost Hédervári János ellen Csókatelek birtokrész iktatásánál tett ellentmondása miatt folyó pert Szent Mihály nyolcadáról (október 6.) Szent György nyolcadára (május l.).32 1454. február 14-én kiadott oklevelében a pannonhalmi konvent jelentette V. László királynak Pálóci László országbíró megkeresésére, hogy be akarták iktatni Pál csornai prépostot és a konventet Nagybarát Csókatelek nevezetű részébe, ám Hédervári János, Imre és Miklós ennek ellentmondtak.33 A tíz évvel később egy 1464. október 12-i diplomában a pannonhalmi konvent jelentette Ország Mihály nádornak, hogy megpróbálták a csornai konventet Nagy27Héderváry I. 256-259. 28Uo. 29Héderváry I. 264—265., Dreska III. 35—36. 30Héderváry I. 272. 31Héderváry I. 278-280. 32Héderváry I. 282. 33Dreska III. 54-55.
