Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Nemes Gábor: Verancsics Antal győri irathagyatéka
Verancsics Antal győri irathagyatéka 331 A gyűjteményhez több olyan fogalmazványtöredék tartozik, melynek datálása nem, vagy csak részben lehetséges. Az egyik levélrészletből - melynek hátulján I. Ferdinánd királynak Verancsicshoz a lutheránusok elleni fellépésről írott mandátumának eleje olvasható - csak annyi derül ki, hogy neki főpapként gondját kell viselnie a bűnösöknek.47 48 A káptalani magánlevéltár Cimeliotheca sorozatában egy történeti jellegű munka vázlata maradt fenn Elogium Urbani Bathiani címmel.49 Batthyány Orbánnak ellentmondásokkal teli korában is sikerült megosztania az akkori közvéleményt.50 Kortársai a többszöri pártváltás mellett Lodovico Gritti segítőjeként kifejtett tevékenységéért és Czibak Imre meggyilkolásában való részvételéért támadták leginkább. Élete végén Izabella királyné híveként ellenséges viszonyba került Fráter Györggyel, aki Batthyány sírját kiásatta és tetemét szemétdombra hányatta.51 Verancsicstól amúgy sem állt távol jellemábrázoló életrajzok52 írása, hiszen történetírói alapelvében a fejedelmek, hadvezérek és azok tanácsadói jelentős szerepet játszottak.53 Ráadásul Verancsics Batthyány Orbánnal baráti kapcsolatot ápolt - erről kölcsönös levélváltásuk és Verancsics visszaemlékezései is tanúskodnak54 - és egy helyen megjegyzi róla, hogy „de quo alibi plura dicturus sum”.55 к.ъ Elogium tulajdonképpen egy nekrológszerű, szubjektív visszaemlékezés, melyből nem elsősorban közéleti működését, hanem inkább jellemét, erényeit, külső és belső tulajdonságait ismerteti.56 47GyEL GyKMLt Th 46. nr. 5644. 48GyEL GyKMLt Cth VII. nr. 423. 49GyEL GyKMLt Cth X. nr. 839. 50Életéről: Szilády Áron (közzéteszi): XVI. századbeli magyar költők művei III. (Régi magyar költők tára IV) Bp. 1883. (a továbbiakban: RMKT IV.) 288-293. Kőszeghy Péter (főszerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon I. Bp. 2003. (a továbbiakban: MaMűL I.) 314. Czibak Imre meggyilkolásáról: RMKT IV. 289.; Kretschmayr: Gritti 119—126.; Bunyitay Vince-Málnási Ödön: A váradi püspökség története I—IV. Nagyvárad 1883—1935. I. 385—386. Sírjának feldúlásáról: RMKT IV. 291. 52Erre lásd Athinai Deák Simonról írott művét: Verancsics I. 153-161., Sörös Pongrácz: Athinai Deák Simon. Századok 39 (1905) 497-517. 53 Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi történetírás történetéből. Kézirat gyanánt. Bp. 1975. (a továbbiakban: Bartoniek: Fejezetek) 43.; Rausch Petra: „így kele az kincses Buda az Szolimán terek császár kezében - Verancsics Antal tanulmánya Buda ostromáról és elfoglalásáról (1541). Publicationes universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica. Tomus XIV. Fasciculus 2. Miskolc 2009. 145-189. (a továbbiakban: Rausch: Verancsics) 149-150., 163. 54Levelezésük: Verancsics VI. 212-213. nr. 93. és 243-245. nr. 105. Emellett Csáki Mihálynak a már említett sírgyalázás leírása ürügyén is elismerően szólt Batthyány Orbánról. Verancsics VII. 53-58. nr. 30., 55. Verancsics és Batthyány Orbán barátságáról lásd: Gál-Mlakár: Verancsics 121-122. 55Verancsics I. 192. RMKT IV. 291. 56Az életrajz mindjárt egy, történeti szempontból lényeges adattal indul, elárulja Batthyány Orbánnak a szakirodalom előtt eddig ismeretlen halálozási dátumát: 1548. október 20. Halálát eddig 1547 körűire tette a szakirodalom a „Bátor érted, uram Isten, kárt vallanék... ” kezdetű versének utolsó sorai alapján („Ez éneket szerzették Gyula-Fehérvárban, / Battyáni Urbán feküvén kór ágyában / Mikor írnak vala ezer ötszáz negyvenhétben.” RMKT IV. 53-54.; Tóth István (szerk.): „Költők virágoskertje”. A gyulafehérvári humanista költészet antológiája. [Hagyományőrző könyvek 1] Bp. 2001. 46-47.). RMKT IV. 291.; MaMűL I. 314.
