Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Fakezas István: Katolikus megújulás és reform kezdetei a győri egyházmegyében a 17. század első harmadáig
Katolikus megújulás és reform kezdetei 109 Teljesen más személyiség került a püspöki székbe Draskovich György zágrábi püspök győri áthelyezésével. Draskovich - aki a trienti zsinat harmadik szakaszán a magyar király képviselőjeként vett részt - Telegdi Miklós mellett az Oláh Miklós utáni idó'szak legaktívabb katolikus főpapja, aki már zágrábi működését (1563- 1578) zsinatok tartásával és a trienti végzések kihirdetésével tette emlékezetessé.29 A királyi kancellári méltóságot (1578-1586), majd helytartóságot (1586-1587) is viselő püspök győri működése során 1579. augusztus 2-4. között Szombathelyen egyházmegyei zsinatot tartott, amelyen a trienti zsinat végzéseit kihirdette, és amelynek lefolyásáról zsinati könyvet tett közzé 1579-ben Prágában.30 Az egyházmegyében uralkodó állapotokat jól mutatja, hogy a zsinaton csupán nyolcvan pap jelent meg, több protestáns földesúr, Nádasdy Ferenc és Batthyány Boldizsár, de a kismartoni kapitány is egyszerűen megtiltotta a birtokain működő papoknak, katolikusoknak és protestánsoknak egyaránt, hogy az eseményen megjelenjenek. A protestáns felekezetek dunántúli elkülönülése ekkor már meglehetősen előrehaladt állapotban volt. Batthyány Ferenc (|1566) és felesége Svetkovich Katalin (|1575) halála után a térségben élő nagybirtokosok - talán az egyetlen Dersffy Miklós kivételével - mindnyájan a reformációhoz csatlakoztak, ami a földesúr kegyúri jogának erős jogosítványai révén döntő módon befolyásolta a katolikus egyház sorsát. Az 1570-es években a felekezetek elkülönülése annyira előrehaladt, hogy Liszthy János halála után először választottak az evangélikus prédikátorok külön püspököt maguknak Szegedi Máté személyében.31 Az evangélikusok és a reformátusok különválása a Dunántúlon még közel két évtizedig váratott magára (1596). A társadalom általános elfordulása a régi hittől még tartott, és ezen az egyházmegyei zsinaton és a hozzákapcsolódó, Szombathelyen több hónapon át folytatott jezsuita misszió sem tudott segíteni. Jelentőségét azonban nem szabad alábecsülni, hiszen a zsinat alkalmat adott az egyházmegyei papság összetartozás-tudatának erősítésére, a legfontosabb visszaélések számbavételére, ha nem is kiküszöbölésére; a zsinati könyv révén pedig mindennapi munkájukban is hasznos művet adott a kezükbe. Draskovich György buzgóságát jól jelzi egyik, II. Rudolfhoz intézett levelének kitétele, amelyben a hódoltsági területekről érkező prédikátorok szentségtörő beszédeiről megemlékezve szomorúan tudatja, hogy az addig Szombathelyen működő jezsuita —! 1 Iraskovich pályáját röviden összefoglalja irodalmi utalásokkal Tóth Gergely: Katona István, A kalocsai érseki egyház története, 41. 127. jegyzet - lásd még: Josephus Koller. Historia episcopatus Quniqueecclesiarum I—VII. Posonii—Pestini 1782-1812. VI. 1-191., ill. Jozo Sopta: Juraj Draskovic. In: Franko Mirosevic (ured.): ZagrebaCki biskupi i Nadbiskupi. Zagreb 1995. 255- 266 - Mikó Arpúd-Pálffy Géza: A győri székesegyház késő reneszánsz és barokk sírkövei (16-17. század). Művészettörténeti Értesítő 48 (1999) 139-140. (a továbbiakban: Mikó-Pálffy: Győri székesegyház) - Fazekas István: Vita a pozsonyi préposti méltóság betöltéséről 1555-ben. Adalék Draskovich György pályakezdéséhez. In: Füzes Adám-Legeza László (szerk.): Memoriae tradere. Tanulmányok és írások Török József hatvanadik születésnapjára. Bp. 2006. 115—124. 30 Koltai András: A győri egyházmegye 1579. évi szombathelyi zsinata. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. Regnum 7 (1995) 3-4. sz. 41-60. 31Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig. (Humanizmus és reformáció 6) Bp. 1977. 214.
