Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)

Bana József: Kísérlet a Győri városában működő vallásos egyesületek meghatározására (1737-1950 között)

Kísérlet a Győr városában működő vallásos egyesületek 69 kötődött. Emiatt az itt feltüntetett létszámok kerekítettek, nem pontosak, és a nyilvántartás adatai is helyenként hiányosak, hiszen a város esetében a legfőbb cél az volt, hogy nyilvántartsák a működő egyesületeket, tudják, hogy hol van az egyesület telephelye, ki a vezetője, melyik az utolsó hatályos alapszabály. A város időszakonként ezeket az egyesületeket ellenőrizte, és amennyiben működést nem fejtettek ki, úgy felszólították az utolsó ismert vezetőjüket, hogy ha valóban nem kívánnak működni, akkor oszlassák fel magukat. Miután egy egyesület alkalman­ként támogatásért, esetleg pénzügyi segítségért fordult a városhoz, a város a saját nyilvántartásaiban megvizsgálhatta ezen egyesület adatait és a nyilvántartásban való szereplés eleve feltétele volt a támogatás megadásának. Sajnálatosan az 1945 és 1950 között lezajlott egyesületi feloszlatások mi­att csak az egykor létezett egyesületi irattárak töredéke került be az akkori tör­vényhatósági levéltárakba. így ezek a rendkívül fontos irategyüttesek a törté­nelemtudomány számára elvesztek. A közölt kataszter mellett a másik jegyzék Győr város egyesületeinek alapszabály-gyűjteménye 1865 1950-ig. Összehasonlítva a kataszterrel természetesen sok a párhuzamosság a két forrás között. Magát az alapszabály-gyűjteményt még a megyei levéltárban darabszinten rendezték az 1980-as években, minden egyesület külön dossziét kapott. E dosszié tartalmazta az egyesület alapszabályát, esetenként különböző időszakokból többet is, van ahol fellelhető az alakulási jegyzőkönyv és a teljes tagnévsor. Időnként csak egy jegy­zőkönyv áll rendelkezésre, amely akkor készült, amikor módosították az egyesület alapszabályát. Esetenként a megszűnés határozata is fellelhető. Ez volt az a nyil­vántartás, amelynek kötelességszerű vezetésével a főlevéltárnok úr volt megbízva. Mind a kataszter, mind pedig az alapszabály-gyűjtemény nem tekinthető teljes körűnek, hiszen egyik sem abból a célból készült, hogy forrása legyen egy maj­dani történeti tárgyú egyesületi nyilvántartásnak, hanem napi praktikus célokat szolgáltak, a város igazgatási feladatait elősegítendő. 8. Az egyesületi ügyekben hozott fontosabb rendelkezések 1. 1508/1875. sz. Belügyminiszteri rendelet. Rendeletek Tára 1898. I. 245-248. 2. 45093/1922. sz. Belügyminiszteri rendelet. Belügyi Közlöny 1922. I. 821-827. 3. 77000/1922. sz. Belügyminiszteri rendelet. Belügyi Közlöny 1922. I. 1168-1174. 4. 181001/1937. sz. Belügyminiszteri rendelet. Rendeletek Tára 1938. I. 432-434. 5. 8110/1939. sz. Miniszterelnöki rendelet. Rendeletek Tára 1939. II. 1267-1268. 6. 153000/1940. VII-а. sz. Belügyminiszteri rendelet 1940. december 20. Belügyi Köz­löny 1943. 7. 212000/1943. sz. Belügyminiszteri rendelet. Belügyi Közlöny 1943. II. 1807-1808., ennek 1943. november 18-i módosítása: Belügyi Közlöny 1943. II. 2065-2066. 8. 529/1945. sz. Miniszterelnöki rendelet. Magyar Közlöny 1945. március 17. 9. sz. 9. 20165/1945. sz. Belügyminiszteri rendelet. Magyar Közlöny 1945. július 17. 78. sz. 10. 291687/1946. sz. Belügyminiszteri rendelet 1946. július 24. Magyar Közlöny 1946. 11. 283281/1946. sz. Belügyminiszteri rendelet 1946. március 5. Magyar Közlöny 1946. 12. 294300/1946. sz. Belügyminiszteri rendelet. Magyar Közlöny 1946.

Next

/
Oldalképek
Tartalom