Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Balogh Margit: Papp Kálmán győri megyéspüspök és az 1948-as zsákutcás tárgyalások
46 Balogh Margit nem gondolok.”19 Az iratok tanúsítják: az egyházi vezetőket - sem a protestánsokat, sem a katolikusokat - ekkor még nem tájékoztatták arról, hogy az iskolák államosítása akár napirendre is kerülhet. Mégis mindegyik tárgyaló fél sejtette, a kérdés előbb vagy utóbb, de felszínre fog kerülni. Czapik csupán a status quo rögzítésében gondolkodott, de fokozatosan megérlelődött benne egy ezen túllépő megegyezés igenlése. Habozása az informatív megbeszélések második fordulójáig tartott, ám az meglehetősen nehézkesen jött össze. A püspökök szűkebb köre 1948. február 20-án kapott tájékoztatást és ekkor vitatta meg az adott politikai helyzetet, valamint az azzal kapcsolatos magatartást. A karon belül egyre markánsabban különült el a hivatalos tárgyalásokat igenlő és az azokat elutasító vonal. Az összejövetel előtti napon Pétery József váci, Papp Kálmán győri püspök és Czapik Gyula egri érsek megbeszélést folytatott Vácott. „A megbeszélés tárgya az volt - írja a jelentés nyilván nem elfogulatlan készítője hogy szakítani kell Mindszenthy (sic!) demokráciaellenes politikájával és a püspöki értekezleten arra kell rábírni a többi püspököket, hogy Mindszenthyt vagy szigeteljék el a politikától, vagy bírják rá arra, hogy foglaljon határozott állást a demokrácia mellett. Dr. Czapik kijelentette, hogy a katolikus egyház akkor is tovább tudja munkáját folytatni, ha együttműködik a demokráciával."20 A püspöki kar egésze azonban csak több mint egy hónap elteltével, az 1948. március 18-án tartott konferencián értesült a történtekről, amit a jegyzőkönyv meglehetősen szűkszavúan rögzített.21 Az első informatív tárgyalás után a teljes várakozás állapota következett. A politikusok elfoglaltságaikra hivatkozva kitértek a gyors folytatás elől. Ortutay miniszter február 14-én találkozott ugyan Mindszenty Józseffel, majd az egri érsekkel, de a tárgyalások hivatalos útra terelésére folyamatosan csorbát szenvedett. Időközben az evangélikus egyház március 20-án (a református egyház Zsinati Tanácsa csak április 30-án) közzétette a tőlük ugyancsak kért, a köztársaságot ünnepélyesen elismerő állásfoglalást. Ez rontotta a katolikusok tárgyalási pozícióit - azzal együtt, hogy tudjuk, korántsem haladtak oly jól a tárgyalások, mint ahogyan azt kommunikálták. A politika lépéselőnybe került: ismét operálhatott a „jó egyházak” (protestánsok) és a „reakciós egyház” (katolikus) sémával. Végeredményben Rákosi megosztási taktikája sikeresen működött. Czapik érsek egyházi belső körökben sürgette a hivatalos tárgyalások megkezdését, mert érzékelte, hogy a katolikus érdekérvényesítés tere napról napra, percről percre romlik. Boér Miklós miniszteri osztálytanácsostól tudta, hogy a VKM-miniszter hivatalos tárgyalásokat kíván, s amennyiben ezek nem indulnának meg, akkor egyoldalúan rendezik a kérdést.22 Czapik hivatalos miniszteri kezdeményezés nélkül csak a háttérből lobbizhatott. 19MPRKL Albert István hagyatéka 4. sz. tétel, „Egyház és állam - tárgyalások” c. dosszié, Pro memoria az 1948. február 7-én lefolyt információs megbeszélésről. 20Vidéki összefoglaló jelentés a külső osztályok február 20-23. között felterjesztett anyagából. Budapest, 1948. évi február 24. ÁBTL 1.2. ÁVO és MÓL XIX-B-l-u 1-4. cs. Politikai hangulatjelentések. föl. 178. 21„j4 tárgysorozat 16. pontja helyett itt dr. Czapik Gyula egri érsek és Papp Kálmán győri püspök számolnak be a magyar kormány képviselőivel Őeminenciája tudtával folytatott előzetes informatív megbeszéléseikről, amelyeknek még folytatása lesz, mert most a szocdem.-fúzió miatt nagyon el van foglalva Rákosi, a főtárgy aló.” Веке: Püspökkari 1945-1948. 315. Az 1948. március 18-i konferencia jegyzőkönyve, 16. pont.
