Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)
A JEZSUITÁK LETELEPEDÉSE ÉS KOLLÉGIUMALAPÍTÁSA 229 ember visszatérítését, valamint egy halálraítélt evangélikus asszony szentségekben való részesítését. A jezsuiták a prédikálás és a szentségek (fó'képp a gyónás, áldozás) kiszolgáltatása révén tudtak széles néprétegekre hatni. 1629-ben a húsvéti és karácsonyi ünnepkörben, 1630-ban három alkalommal tettek missziós körutat a közeli falvakban és tanyákon. Ebben az évben már vidékről is sokan érkeztek a jezsuitákhoz a jeles ünnepek alkalmával, akiknek folyamatos gyónási lehetőséget biztosítottak. Különleges eseménynek számított, hogy négy jezsuita - probációs ideje lejárta után - Túróéról Győrbe jött, hogy fogadalmát letegye. A diákok énekekkel és szavalatokkal készültek ezekre az alkalmakra, ami a győriek számára újszerű élményt jelenthetett, mert produkcióikat tapssal jutalmazták. Szintén különleges, de nem ilyen örömteli esemény volt 1630-ban először Dallos Miklós, majd a jezsuitákat a kezdetektől támogató Szentandrássy Csiki István veszprémi püspök, illetve pápoci prépost temetése. Dallos március 24-én halt meg, temetése nagy pompával zajlott, amire a kanonokok becslése szerint több mint 100 forintot költöttek. A kollégium pompás temetési menetet rendezett. A diákok jelvényekkel és képekkel vonultak fel, és számos irodalmi alkotással (beszédekkel, versekkel) tisztelegtek a kollégiumalapító előtt. Dallos utóda, Sennyey István a temetésen elhangzottakat írott formában el is kérte a jezsuitáktól, hogy gondoskodjék azok megőrzéséről. Személyében is a társaságot pártoló főpap került a győri püspöki székbe. Hogy a püspöki pártfogás milyen nagy jelentőséggel bírt, azt Dallos Miklós adományainak mértéke mutatja a legjobban. Bár a győri püspökség korabeli éves jövedelmét pontosan nem ismerjük, a század közepére vonatkozó 5000-8000 aranyforintos tételek alapján nagyságrendileg meg lehet becsülni Dallos jövedelmét is: valamivel kevesebb, mint 5000 forint lehetett.111 Ennek fényében még inkább felértékelődnek pénzbeli és tárgyi adományai. Amellett, hogy a piactéri házakat is a püspök fizette ki, 1627-ben 5000 forintot adott a kápolna és az épületek felszerelésére, 1628-ban pedig több mint 3000 forintot a leendő kollégium és templom építésére.112 1629-ben 800 birodalmi tallér mellett a négy tanítónak 100-100 forintot adott, amelyet a következő évben az ötödik magisternek szánt 100 forinttal egészített ki.113 A szertartásokhoz szükséges tárgyakat, ruhákat is adományozott: 4 miseruhát 1627-ben, egy díszesebbet 1630-ban, 4 aranyozott ezüst kelyhet, ugyanilyen tömjéntartót, serleget és szenteltvíztartó-edényt, misézéshez való ezüsttállal és ezüstkancsókkal (1628), valamint két kisebb török szőnyeget és egy orgonapozitívot a házi kápolna részére (1630).114 Dallos mellett mások is támogatták az egyre bővülő rendházat. Szentandrássy Csiky Istvánról például tudjuk, hogy évente 300 forintot, 36 véka búzát és ugyanennyi csöbör bort adományozott.115 1629-ben függönyökkel és egy török szőnyeggel gazdagodott a kápolna, valamint 4 miseruhára elegendő díszes selyemkelmével. A rendház is egyre otthonosabbá vált: mA 17. századi magyarországi püspöki jövedelmekre 1. Molnár Antal: Az egri püspökség 17. századi történetéhez. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 14 (2002) 1-4. sz. 77-96., 93. 112LA 1627. ÖNB Cod. 13563. föl. 100y LA 1628. ÖNB Cod. 13564. föl. 3v U3LA 1629. ÖNB Cod. 13564. föl. 39v, LA 1630. ÖNB Cod. 13564. föl. 68r. 114LA 1627. ÖNB Cod. 13563. föl. 100л, LA 1628. ÖNB Cod. 13564. föl. 3v, LA 1630. ÖNB Cod. 13564. f. 68r. 115LA 1630. ÖNB Cod. 13564. föl. 68r.
