Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth László: (Fertő-)szentmiklósi anyaegyházközség és filiái (1576-1815)
(Fertó-)szentmiklősi anyaegyházközség 155 nulók után 2 d.-t, vidékiek után 4 d.-t. Természetbeni juttatásként kapta a tűzifát, Szent Gál napjára kakast és szombatonként egy-egy tojást. Az iskolát Szentmiklósról, Szerdahelyról és Petőházáról látogatták az iskoláskorúak, akik számára az oktatás nem volt kötelező, de ugyanakkor - mint azt fentebb olvashattuk -nem is volt ingyenes. Fennmaradt egy levél22 1 629-ből, melyben Nádasdy Pál - mint Szentmiklós kegyúra - figyelmezteti Zeke György petőházai földesurat a „Sz. Miklósi iskolamester fizetése erénf. Levelében többek között kifejti, hogy a szentmiklósi iskolamesternek Petőházáról is járó fizetése nem sérti a nemesi szabadságot, ahogy azt Zeke György állítja. Az egyházfiak feladatkörét is rögzíti ez a jegyzőkönyv. Többek között kimondja, hogy az egyházközség tagjaitól beszedett készpénzt csak a templom, a prédikátorház és az iskola épületére lehet felhasználni, és erről a prédikátornak számadással tartoznak. Az 1634-ben elhunyt Galgóczyt az a Sárosi Bálint követte, aki már 1628-ban Szentmiklóson rektorként működött, és akit 1631-ben avatták lelkésszé.23 Mindössze egy évig volt Szentmiklós prédikátora, innen a Felvidékre került, ahol 1645 után a püspöki rangot is elérte. Az 1635. és 1651. esztendők közötti időszak prédikátorainak névsorát nem ismerjük. Viszont éppen ezen időszakban, nevezetesen 1643. november 15-én Nádasdy Ferenc földesúr a csepregi zsinaton bejelentette, hogy elhagyja az evangélikus egyházat és áttér a római katolikus hitre.24 E döntés következményeként természetesen elindul az addig a Nádasdy földesúr (és egyúttal kegyúr) által támogatott szentmiklósi evangélikus egyházközség leépülése is. 1644 februárja és 1645 novembere közötti időszakban (a pontos dátumot nem ismerjük) Nádasdy visszajuttatja a templomot a katolikusoknak. Ezt az intézkedését azonban a közben meghozott törvénykezések miatt25 vissza kell vonnia, és így 1646. november 15-ével a templomot, a paplakot (két jobbággyal együtt), az iskolaházat, a szőlőt és egyéb egyházi javakat ismét az evangélikus egyházközség birtokolja. 1650 elejétől 1655. esztendő elejéig Fabricius Mátyás26 a helyi prédikátor, akinek működési idejében a templomot zsindelyezték.27 A kor szokásainak megfelelően 22GyMSMSL Zeke lt. 17. d. fasc. 23. 23Payr: Egyházkerület 95—96. 24 Az egyre jobban erősödő katolikus megújulás mellett feltehetően ezt a döntését nagyban elősegítette a római katolikus neveltetésű felesége, gr. Esterházy Júlia befolyása is. (Egyébként az evangélikusok körében Nádasdy Ferenc éppen e döntése miatt kapta a megkülönböztető „hitehagyott” jelzőt.) 25Az országgyűlés becikkelyezve a linzi béke határozatait, törvényt hozott „... hogy semmiféle, mezővárosi, falusi, végbeli parasztot nem szabad az ő vallásában háborítani, a falvak templomaiból és parochiáiból nem távolitható el az ő papjuk ...” Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar Történet IV. (írta: Szekfű Gyula) Bp. 1935. 108. 26Az 1651 és 1653 közötti időszakra szentmiklósi prédikátorként a „turóci származású Fabricius Mátyás”-t adják meg (Payr: Egyházkerület 96.). Ugyanakkor adatok igazolják, hogy Turóczi Mátyás prédikátor 1650. április 20-án (MÓL Bezerédi család levéltára [a továbbiakban: Bezerédi It.] [P 1917] 4. cs. 29. tétel, fasc. 4. nr. 3.), 1653. november 2-án (Tholnay számadáskönyv, Dominkovits Péter kézirata) és 1655. január 29-én (MÓL Bezerédi It. [P 58] fasc. 1. nr. 5.) bizonyosan Szentmiklóson működött, és nevét a hivatkozott iratokon „Turóczy Máttyás”-ként (másutt „Matthias Turoczj”) írta alá. A két név és a működési időpontok összevetése alapján biztonsággal állítható, hogy a Payr által megadott Fabricius Mátyás valamint a hivatkozott
