Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Dominkovits Péter: Javadalmak - javadalmasok - patrónusok. Adatok és szempontok Sopron szabad királyi város egyháztörténetének, várospolitikájának a kutatásához, a 17. század első feléből
Javadalmak - javadalmasok - patrónusok 83 A fenti adatsorokkal szemben a késő középkori egyháztörténet kb. 25 beneficiummal számolt.26 A legújabb topográfiai rekonstrukció 1520-1530-as évtizedre hasonlóképpen 25 beneficiumot azonosít, 15 esetben külön adatolja a beneficiális házat is. Ugyanakkor már ez az összeállítás is jelzi a konfesszionalizációval végbemenő, egyes részleteiben további kutatásokat megkívánó változásokat (beneficiumok városi kezelésbe kerülése).27 A 17. század első felének pár adóösszeírásából kigyűjtött adatok - következetlen névhasználattal28 29 - 18-14 betöltött beneficiumot jeleznek. Miképpen azt a Draskovich püspök megbízásából Nyéki Vörös Mátyás nevéhez fűződő 1638/1639-es beneficium összeírások is mutatják, az 1630-as évek végén, időlegesen 15 beneficiumban állandósult a betöltött katolikus javadalmak- 2Q szama. Már az adóigazgatási egységeket tükröző adóösszeírások is érzékeltetették, hogy az egyházi funkciójú, tulajdonú javadalmas házak döntő része a külvárosban egy körzetre összpontosult. Többségük a mai Szentlélek utca - Jégverem - Halász utca - Szeder utca - Balfi utca által közrezárt területen feküdt. E körzet centrális pontja a Szent Lélek-kápolna és a városplébánia volt. (Nem szabad feledni, hogy e körzetben, illetve ennek közelében más egyházi ingatlanok is elhelyezkedtek.)30 A beneficium-adomány о zás gyakorlatáról A 16. század első felében Sopron szabad királyi város a területén fekvő egyházi vagyont, így a beneficiumokat is, felsőbb egyházi hatóság beleszólása nélkül kezelte és adományozta. A középkortól áthagyományozott gyakorlat a század közepén, az új felekezetképződések felerősödésével változott meg. Az egyháztörténet a beneficiumok átalakulását 1545-höz köti: a Peter Schwarz beneficiumához tartozó ingatlanokkal a város maga kezdett el gazdálkodni. Ezt követte Erhard beneficiátus esete, akinek halálát követően Rózsa utcai beneficiumának ingatlanait a város az ispotály fenntartására fordította. 1548-1551 között általános gyakorlattá vált, hogy a magisztrátus a végrendelet nélkül elhunyt papok döntően ingatlan javainak egy részét lefoglalta, saját kezelésébe vette. E foglalások miatt robbant ki Üjlaki Ferenc győri püspöksége idején (1535-1554) az ún. beneficiátus-per (1551-1553), amely 1553. márciusában - Gregoriánczy Pál, az egyházmegye későbbi főpásztora (1554-1565) segítsége révén megegyezéssel zárul le. Sopron szabad királyi város kegyúri joga sértetlenül megmaradt, de a magisztrátus által plébániák élére, be-26Payr: Egyházközség 10. 27Részletes adatolással: Jankó-Kücsán-Szende: Atlasz 75-76. (Dávid Ferenc munkája.). 28A következetlen adatfelvételre: akár egy adóösszeíráson belül is a beneficium aktuális birtokosának (olykor torzult) neve, egyházi tisztsége mellett olykor a beneficium neve, vagy csak annak megjelölése található, hogy az adott épület „beneficium”. 29 Az 1762. évi jegyzék hangsúlyozza, hogy a Szent Borbála és a Szent Rupert beneficiumokat már korábban a városplébániához csatolták, míg a Krisztus Teste és a Szent György beneficiumokat Draskovich György győri püspök az általa a városba telepített jezsuita rendnek adományozta. A jezsuiták letelepítésről: Szabady: Draskovich 41-56. 30 Dávid Ferenc. Oltárjavadalmas házak, egyházi tulajdonú és igazgatású épületek a 15-16. században. In: Jankó-Kücsán-Szende: Atlasz passim.
