Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Bana József: Kísérlet a Győri városában működő vallásos egyesületek meghatározására (1737-1950 között)
68 В ANA JÓZSEF átalakulás, alapszabály-változás miatt ismét feltüntetik a kataszterben. De a város 1905-ös gyarapodása Győrsziget, Révfalu és Pataháza községekkel egyesületi egyesülési hullámot indított el, és a korábban kifejezetten a becsatolt községekben létező egyesületek is győri egyesületként jelennek meg a nyilvántartásban. Éppen az egyesületi anyagok hiánya, azok töredékes volta nem teszi lehetővé, hogy eldöntsük, mi a kettőződések valódi oka. Győr városát és a nyilvántartással megbízott főlevéltárnokot az a cél vezérelte, hogy viszonylag naprakész nyilvántartással rendelkezzen az egyesületekről. A jogszabályok változásából eredendő feladatok okán az alapszabályok tükrözzék ezeket a változtatásokat, a nem működő, már régen megszűnt egyesületek pedig töröljék magukat a nyilvántartásból, illetve alkalmanként pontosítsák saját tagnyilvántartásukat, hiszen a létszám, valamint az egyesület által kifejtett tevékenység esetenkénti városi támogatása szükségessé tették e nyilvántartás folyamatos korszerűsítését. Természetesen a város mellett sok esetben az egyesületeket létre hívó - főként hagyományos - egyházak maguk is rendelkeztek külön nyilvántartásokkal, és feltételezhető, hogy néhány egyesület esetében rendelkeznek az egyesület életre vonatkozó dokumentációkkal. Esetünkben azonban kizárólag Győr város idevonatkozó iratai a vizsgálatunk tárgyai. Itt is megkülönböztetett figyelmet szántunk a főlevéltárnok által összeállított kimutatásnak. A város rendes tanácsi és polgármesteri iratanyagai is tartalmaznak még számos feltárásra vonatkozó dokumentációt, hiszen a különböző egyesületek, így természetesen a vallásos egyesületek több alkalommal részben támogatás miatt, részben a programjaikhoz szóló meghívások útján kiterjedt levelezésben álltak a várossal. Maga a város éppen a támogatások miatt időnként ellenőrizte, vizsgálta az általa nyújtott pénzek felhasználását. Egyben alkalmanként az egyesületek működését is vizsgálta, felügyelte. így a város anyagai között megközelítőleg 10 évente jelentős irategyüttesek képződtek az egyesületek vizsgálatával kapcsolatban. Ezeknek a dossziéknak, iratcsomóknak az áttanulmányozása még további feladatokat ró Győr egyesületi életének kutatóira. A vallásos egyesületek összeállításával, valamint a nevükben valamilyen egyházhoz kötődő egyesület kataszterének összeállításával az volt a célunk, hogy bemutassuk azt a gazdag, mai szóhasználattal civil szerveződést, amely Győrt is jellemezte. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy itt többnyire korántsem az alulról jövő kezdeményezés játszott vezető szerepet, hanem az egymással is versengő, többségében a történelmi egyházak fogalmi körébe tartozó szervezetek hozták létre a saját céljaik támogatására e különböző egyesületeket. De fontosnak tartjuk azt is, hogy a 19. század során és 20. század első felében létrejövő vallási egyesületek esetében is helyet kaptak azok a helyi kezdeményezések, amelyek képesek voltak kitörni a kor politikailag támogatott köréből, és a vallás megjelölése mellett meghatározott cél érdekében szerveződtek. Múltjuk, tevékenységük feltárása éppen a források töredékessége miatt komoly akadályokba ütközik. A város egyesületi dossziéinak, de a könyvtárakban őrzött gazdag sajtóanyagnak, valamint az egyházak birtokában lévő iratoknak az áttanulmányozásával azonban jelentősen javíthatók eddigi hiányos ismereteink. Az itt közölt kataszter lényegében egy, a város főlevéltárnoka által vezetett forráson alapszik, amelynek eredeti célja a levéltárnok közigazgatási feladatához
