Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Bana József: Kísérlet a Győri városában működő vallásos egyesületek meghatározására (1737-1950 között)
KÍSÉRLET A Győr városában működő vallásos egyesületek 65 és az 1940-41-es években váltak elterjedtté a KALÁSZ és KÁLÓT fiókegyletek. Több német nemzetiségű községben a Magyarországi Németek Szövetségének helyi csoportjainak szervezésével egy időben jöttek létre, mintegy azok ellensúlyozására, a magyar nemzeti érzület hangsúlyozására. A KALOT-szervezetek egységes alapszabálya az alábbiakban határozta meg az egylet célját: „a katolikus nőtlen földmíves és földmunkás egyének valláserkölcsi nevelése, nemzeti, szociális érzésük elmélyítése: földmívelő élethivatás s a család gondolatának ápolása: szak és általános műveltség szolgálata és a nemes szórakozásról való gondoskodás.” Az egyesületek nyilvántartása Győrben és a város egyletpolitikája A tanácsi rendszer bevezetése előtt a megye és a város főlevéltárosa sokkal inkább közigazgatási embernek számított, mint napjainkban. A levéltár tevékenysége ekkor még nem szakadt el a valódi, érdemi ügyintézéstől. Ez megteremtette a szakma megbecsülését és egyben folyamatos kapcsolatot biztosított a közigazgatás számára saját múltjával, így a döntések megalapozottabbak, tárgyszerűbbek voltak. A város utolsó főlevéltárnokának, Bay Ferencnek teendőit 23 pontban határozták meg, a második pont így szól: „Az egyesületi ügyek polgármesteri előadója, nyilvántartja a helyi egyesületek működését s keresztül vezeti az egyesületek jegyzékében az egyesületek vezetőségekben beállott változásokat!'. A városi levéltárban őrzött külön egyesületi nyilvántartásban, az egyesületi alapszabályok gyűjteményében összesen 341 egyesületi dosszié található. Ez tartalmazza az alakuló jegyzőkönyvet, az alapszabályt és esetenként az alapszabály több variációját is. Egy másik nyilvántartás, amelyet még Sefcsik Ferenc főlevéltáros kezdett el és 1950-ig folyamatosan vezettek - s amelyet a továbbiakban kataszternek hívunk -, 414 győri egyesület adatait tartalmazza. Ez alapján úgy tűnhetne, hogy Győrben 414 egyesület létezett. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, a kataszter ugyanis tartalmazza számos részvénytársaság és ipartestület adatát is. Ezeket - joggal - ma senki sem tartja egyesületnek. Tovább komplikálja a helyzetet, hogy számos egyesület több alkalommal is előfordul. Többnyire az alapszabály megváltozásakor jegyezték be ezeket ismételten. 1905-ben pedig Győrsziget, Révfalu és Pataháza városhoz történő csatolásakor a korábbi községek egyesületei értelemszerűen immár mint városi egyesületek visszamenőleg bejegyeztettek a kataszterbe. Sor került emiatt összevonásokra is, a Győrszigeti Önkéntes Tűzoltó Egyesület ekkor egyesült a Győr Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesülettel. Mi az, amit a kataszter tartalmaz? Kezdődik a folyószámmal, vagy más néven lajstromszámmal, az egylet, vagy kör, intézet címével, tulajdonképpen ez az egylet megnevezése, majd a székhely (többnyire Győr városa), utca és házszám, az alapítás ideje, a miniszteri jóváhagyás ideje, a megszűnés ideje, az elnök neve és a tagság száma, mégpedig két időpontban; az alakuláskor és 1920-ban. A tagság száma esetében sajnos kerekített számok vannak megadva, amely támpontot ad, hogy különbséget tegyünk a különböző egyesületek között. Itt a kerekítés szabályainál arra törekedtek, hogy a végeredmény öttel osztható legyen.
