Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)

Bana József: Kísérlet a Győri városában működő vallásos egyesületek meghatározására (1737-1950 között)

60 Bana József részt aktívan a munkában, többségük inkább tagsága révén anyagilag támogatta a kitűzött feladatokat. Az egyleti tagság vállalása felületes érdeklődés és sikeres tagtoborzó kampány eredménye volt. A társadalom egyes rétegei eltérő mértékben vettek részt az önszerveződések­ben. A lakosság polgárosultabb része több egyesületben is rendelkezett tagsággal, és valóban jelentős azoknak a rétegeknek a száma is, amelyek nem kötődtek az egyleti mozgalomhoz. Az ilyen irányú kutatást nehezíti, hogy elvétve maradtak fenn olyan egyesületi irattárak, amelyek a taglétszámon túlmenően a tagság név­sorát is tartalmazzák. Pedig a legfontosabbat azonban az egyesületeken belüli és egyesületek közötti kapcsolatokban a tagok személyes kötődése jelentette. Az egylet típusa alapvetően meghatározta a taglétszámot, a legnépesebbek az önsegélyező és az érdekképviseleti egyesületek voltak. A nők részvétele lényege­sen kisebb volt a férfiakénál. A nők jelentősebb szerepet a jótékony és a segélyző egyesületeknél vittek, így tagságuk is ezekben volt meghatározó. Az egyesületi tagság mellett meghatározóak voltak az alapító és a pártoló tagok, akik döntő szerepet viseltek az egyesület anyagi támogatásában. Az alapító tagok a kör alakulásakor befizetett nagyobb összegű támogatással biztosították az egyleti vagyon alapját, míg a pártoló tagok éves tagdíja az egyleti jövedelemnek képezte jelentékeny hányadát. Az alapító tagok részvétele különösen az említett jótékonysági célúaknái volt meghatározó. A fővédnök, tiszteletbeli elnök, díszelnök és egyéb hasonló tisztségekkel az egylet támogatását segítették elő. Ezekre a tisztségekre a vezető közigazgatási tisztviselők mellett a közélet számos prominens személyiségét kérték fel. A társa­dalmi támogatottság mellett megjelent az egylet anyagi érdeke is. Az önszervező­dések munkájába való bekapcsolódás, a tisztikarban és a választmányban történő részvétel aktív közéleti tevékenységet és szereplési lehetőséget jelentett. Népszerű­séget, ismertséget, politikai befolyást az egyleti szereplés során lehetett szerezni. Ezért számosán nem csupán egy egylet tisztikarában voltak jelen, hanem több egyesületben is képviseltették magukat. Egyesületek a két világháború között A 20-as években az említett jogszabályokon kívül több utasítás, rendelet sza­bályozta az egyesületi nyilvántartások készítését, vezetését. Ekkor fektették fel Győr egyesületi törzskönyvét is. Ezeket a nyilvántartásokat hiányosan vezették, többnyire a fennmaradt alapszabályokkal rendelkező egyesületeket vették utóla­gosan nyilvántartásba. Az országos egyesületek helyi csoportjait jelentős részben kihagyták a törzskönyvből. A nyilvántartás több esetben a módosított alapsza­bály jóváhagyásának időpontját tüntette fel az egylet alakulásának időpontjaként. A nyilvántartások készítésének megkönnyítésére 1922-ben belügyminiszteri rende­let szabályozta és egységesítette az alapszabályok formai és tartalmi elemeit is. Ezzel az intézkedéssel megszűnt a dualizmus korára jellemző állapot, amely az egyesületeknek nagyfokú szabadságot adott legfontosabb okiratuk, az alapszabály megszerkesztésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom