Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Bana József: Kísérlet a Győri városában működő vallásos egyesületek meghatározására (1737-1950 között)
58 Bana József Az egyesület fogalma Az egyesületi tipizáláshoz hasonló nehézségekbe ütközik az egyesületek fogalmának meghatározása is. Az egyesület fogalmát az egyleti élet virágkorában, a dualizmus idején nem határozták meg. Értelmezése is változott, akkoriban szinte valamennyi szervezkedés egyesületi keretekben történt. Ennek tudható be, hogy „általában minden társadalmi szervezet, minden egyesülés, amelyet jogszabályaink kifejezetten más kategóriákba nem soroznak az egyesületekre vonatkozó rendelkezések hatálya alá esik' - állapítja meg az egyesületi élet jeles kutatója, Dobrovits Sándor. Ezen túlmenően a fogalom meghatározására is vállalkozott: egyesületeknek a „meghatározott, nem kereseti célból alakult, szabad társuláson alapuló, állandó jellegű társadalmi szervezeteket’ tekintette.3 Szladits Kálmán pedig az önszerveződés mellett az önigazgatásra mutat rá, amikor az egyesületeket szabad társulásoknak nevezi, melyek „a társadalom közösségi érdekeit az állam által abszorbeált terjedelmen túlmenően valósítják meg." Ez utóbbit, vagyis az állam által el nem látott társadalmi - szűkebb közösségi - igények kielégítését célozzák az egyesületek, ez legfontosabb sajátossága az egyesületeknek. Az újabb levéltári kutatások már lényegesen árnyaltabb meghatározását adják a fogalomnak: „Az egyesület természetes és jogi személyek által a hatóságilag engedélyezett és ellenőrzött alapszabályban megfogalmazott gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, tudományos, szakmai és egyéb közös célok megvalósítása érdekében létrehozott - önkormányzattal, meghatározott szervezeti felépítéssel és önálló gazdálkodás jogával rendelkező társaság, melynek tagjai megszabott tagdíjat fizetnek. Az egyesület kifejezetten gazdasági - termelői tevékenységet nem folytat, valamint - általában - elsősorban nem politikai célokat kíván megoldani. Hatósági jogkört nem gyakorol. Az alapszabályokban lefektetett célokhoz viszonyított közös érdekeket az egyesületen kívülállókkal szemben, mint érdekvédelmi szerv is képviseli. Adott helyzetben közvetítő szerepet tölt be a kormányzat, vagy a politikai pártok és a helyi törekvések között. Az egyesületi tagok jogai, a fizetett tagdíj mértékétől függően nem egyformák. Az egyesület az alapszabályokban meghatározott közigazgatási területen működhet, de - néhány kivételt nem számítva - fiókegyesületet hozhat létre." Az egyesületek fogalmi meghatározása - bár szükséges - azzal a „veszéllyel fenyeget”, hogy utólag kirekeszt egyes társulási formákat, és így szűkíti az egyesületek körét, holott azokat célszerű egyesületnek tekinteni, amelyeket a történelmi korszakban a jogszabályok és tevékenységük alapján egyesületnek tekintettek. Egyesületi típusok A kataszter segítségével pontosíthatók és jobban behatárolhatóak az egyletek típusai. Az első kategorizálást maguk az egyesületekre vonatkozó rendeletek tartalmazzák. 3Dobrovits Sándor. Budapest egyesületei. (Statisztikai Közlemények 74/3) Bp. 1936. (a továbbiakban: Dobrovits: Budapest) 45.
