Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Balogh Margit: Papp Kálmán győri megyéspüspök és az 1948-as zsákutcás tárgyalások
Papp Kálmán győri megyéspüspök 55 sokra a püspöki kar már régebben kifejezte készségét. Ezen tárgyalások - sajnos - különböző okokból mindeddig kitolódtak. A készség azonban megvan a kérdésnek olyan rendezésére, amely az Egyház tanainak, törvényeinek és jogainak is megfelel. Ennek a készségnek a jele az is, hogy bizonyos részletkérdésekben most is tárgyalás folyik az Állam és a Püspöki Kar megbízottja között. A hivatalos tényezők, úgy véljük, mindkét oldalon tudatában vannak azonban annak, hogy a szóban forgó kérdés mai stádiumában a római Szentszék közreműködését is igényli."53 A részletkérdés, amire a nyilatkozat utalt, a papság kongruájáról november derekától folytatott tárgyalásokat jelentette. (Ortutay már június elején arra számított, hogy ha másért nem is, de a kongrua miatt a püspöki kar bizonyosan tárgyalásokba fog bocsátkozni,54 ám ez nem történt meg.) Nyárádi Miklós pénzügyminiszter 1948. november 13-án levélben jelezte, hogy az anyagi kérdésekről külön tárgyalás indokolt, mivel a lelkészi illetménykiegészítés (azaz a kongrua) és hitoktatói óradíjak címén igen nagy igény jelentkezett. Mindszenty József bíboros érsek vonakodott, inkább kikérte a püspökök véleményét. Még a hozzá igen lojális Pétery József váci püspök is - mivel az nem elvi kérdés - indokoltnak tartotta a „részletkérdések” megbeszélését. A hercegprímás letartóztatásával (1948. december 26.) a kérdés nem oldódott meg, a kongrua léte viszont bizonytalanná vált - ezért (meg talán azért is, mert időközben az addigi tárgyalófél, Nyárádi pénzügyminiszter emigrált) 1948. december 28-i kelettel Czapik Gyula egri érsek és Drahos János esztergomi érseki helynök a püspöki kar, Rényi Béla a pénzügyminiszter, Ignácz László és Ferenczy Emil a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából aláírták a római katolikus egyház anyagi ügyeire vonatkozó megállapodást, amit 1949. július 30-án az év végéig meghosszabbítottak. Többek között a kongrua 15%os csökkenését, az egyház jövedelméről történő tájékoztatási kötelezettségét és az állam ellenőrzési jogát rögzítette.55 P. Mócsy Imre jezsuita szerzetes fentebb említett útja a visszájára fordult, mivel december 26-án Mindszenty József esztergomi érseket, Magyarország bíboros prímását letartóztatták. Ám ezzel a Vatikán előtt befagyott a tárgyalás támogatásának mindennemű lehetősége. A Rómából 1949. január 7-én visszaérkezett Mócsy Imre a pápa buzdító levelét hozta: a magyar püspökök és hívek legyenek erősek és egységesek, védjék meg az egyház jogait és tartsanak ki letartóztatott prímásuk mellett.56 A magyar katolikus püspöki kar ennek fényében el kellett, hogy álljon az 1949. január 8-ára kitűzött egyház-kormányközi megbeszéléstől. A miheztartásról a megyéspüspökök eltérő részletességgel, de tájékoztatták papjaikat. Papp Kálmán „egyéni tájékoztatás céljából” papjai tudomására hozta a püspöki karnak a kormánnyal is közölt álláspontját a legfontosabb kérdésekben: „1. a magyar katolikus egyház elismeri a köztársaságot, amit eddig is de facto megtett; 2. az egyház nem ellensége az evangéliumi alapon álló demokráciának; 3. a magyar katolikus egy-53Magyar Kurír, 1948. december 17., délutáni kiadás. 54 Jegyzőkönyv a katolikus püspöki kar 1948. június 10-ei konferenciájáról. 3. pont. Веке: Püspökkari 1945-1948. 350. 55Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár I. 1. a. Püspökkari iratok 2300/1949. Előzménye: Váci Püspöki Levéltár, Conferentia Episcoporum 5. d. 7132/1948. 66Szövegét latinul lásd Acta Apostolicae Sedis, 1949. január 31. 29-30., magyarul: Balogh: Püspöki I. 61-63.
