Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Balogh Margit: Papp Kálmán győri megyéspüspök és az 1948-as zsákutcás tárgyalások
Papp Kálmán győri megyéspüspök 53 Papp Kálmán olvasta fel a bíboros hercegprímás munkásságát elismerő és vele szolidaritást vállaló, a többiek egyetértésével találkozó nyilatkozattervezetet. A végleges megszövegezés is elsődlegesen a győri püspökre hárult.47 Mivel Papp Kálmán Mindszentihez kezdett „húzni”, nem meglepő, hogy hamarosan fogást találtak rajta és 1948. november 15-étől nem folyósították részére a Győri Egyházmegye „közigazgatási tiszteletdíját”. (Grősz József kalocsai érsek, Shvoy Lajos székesfehérvári és Pétery József váci püspökökkel szemben a Mindszentyvel való „bűnrészesség” miatt 1949. februártól hasonló eljárást foganatosítottak.) Oka - miként azt Ignácz László, a Vallás- és közoktatásügyi Minisztérium tanácsosa megírta - „az a levélváltási mód és hang, amely a távol lévő miniszter helyettese, a politikai államtitkár által Püspök Úrhoz küldött levél válaszaképpen történt,”48 Történt ugyanis, hogy Szávai Nándor kultuszminisztériumi államtitkár 1948. november 4-én ingerült levélben a demokrácia megsértésével vádolta a győri püspököt és magyarázatot kért arra a sajtóhírre, miszerint személyes utasítására megtagadták Farkas Jenő lapszerkesztő egyházi temetését, amit közvetlen összefüggésbe hozott az elhunyt lapjának az egyházi iskolák államosítása melletti állásfoglalásával. A püspök megbízásából Zágon József kanonok válaszolt, sorait közvetlenül a miniszternek címezve: az egyházi temetést politikai pártállástól és foglalkozástól függetlenül meg kellett tagadni, mert Farkas Jenő egyházilag érvénytelen házasságban élt és a bűnbánat külső jele nélkül, hirtelen halt meg. Ezért az egyházi törvénykönyv 1240. kánonjának 6. pontja értelmében - pártállástól és foglalkozástól függetlenül - meg kellett tőle tagadni az egyházi temetést. Tehát csak az egyházi ügyekben való járatlanság és a rosszindulat adhatott az esetnek politikai színezetet. Ennek a válasznak a hangnemét - ami tagadhatatlanul méltatlankodó és határozott volt - találta a miniszter önmagára nézve sértőnek és szüntette meg büntetésül a tiszteletdíj kiutalását. A püspök hiába próbálta tisztázni a helyzetet, tiszteletdíját a későbbiekben sem kapta meg. (Személye iránt haláláig érdeklődött az államvédelem: 1958. augusztus 26-án az Állami Egyházügyi Hivatalban Horváth János elnök a Belügyminisztérium jelentését ismertette a püspöki kar meghívott tagjai előtt Papp Kálmán győri megyéspüspök és társai államellenes tevékenységéről,49 egy pár hónappal későbbi, november 13- án kelt állambiztonsági jelentés pedig a legitimistaként nyilvántartott személyek között sorolta fel. A húszfős listán rajta kívül még Grősz József kalocsai érsek neve szerepelt a főpapok közül.50) Czapik viszont továbbra is tárgyalni akart, hogy visszaszerezhesse az egyháznak, amit csak lehet. 1948 októberében ad limina látogatás jegyében egy római utazásra vállalkozott, hogy személyesen tájékoztassa a vatikáni legfelsőbb köröket. 47,Amikor a magyar püspöki kar a vallási és szabadságjogok nevében is felemeli szavát e támadások ellen, biztosítja Őeminenciáját bizalmáról, együttérzéséről s az Egyház, haza és magyar népünk ügyéért folytatott munkájában teljes egységben összeforrva vele azonosítja magát.” Jegyzőkönyv a püspöki kar 1948. november 3-4. konferenciájáról. Napirend előtt. Веке: Püspökkari 1945-1948. 407. 48 A VKM miniszter rendeletéből Ignácz László levele Papp Kálmán megyéspüspöknek. Budapest, 1949. február 20. GyEL PL Egyházkorm. 190/1949. 49Balogh Margit (összeáll.): A Magyar Katolikus Püspöki Kar tanácskozásai 1949-1965 között. Dokumentumok. I—II. Bp. 2008. (a továbbiakban: Balogh: Püspöki) II. 940-947. 50ÁBTL 3.1.5. 0-11701 Legitimista pártok. 121. föl.
