Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Vajk Ádám: "Mibe került ezen hűségi levél?" Kőszegi Miklós győri püspöksége és az országos politika
,MlBE KERÜLT EZEN HŰSÉGI LEVÉL? 431 Utolsó évei 1331 után érezhetően nem vett részt az udvar életében, és alig találkozunk vele a forrásokban. Kizárólag csak birtokügyeivel foglalkozik. Legkésőbb 1328- tól118 a leghosszabb ideje kormányzó püspök, és talán a főpapok korelnöke is ő volt, így az uralkodó külön figyelmet szentelt a győri püspökségnek. Ezt bizonyítja, hogy XXII. János pápa 1332-ben Károly kérésére rezerválta magának a püspök elhunyta esetére a győri főpapi szék betöltésének jogát, hogy az utód „mind a pápának, mind a magyar királynak szíve szerinti híve legyen”.119 1335 tavaszán aztán- látszólag minden ok nélkül - a király ismét elfoglalta a püspök várait, köztük székhelyét és más javait.120 Casus belli-ként kínálkozik a Sopron és Rákos közti határ miatt a királyi várossal kiújuló ellentéte. Azonban, talán a püspök magas kora vagy egészségi állapota miatt, amelyre 1332-35 folyamán történt viszonylag kevés szerepléséből következtethetünk,121 a király bizonyosan messzebbre tekintett holmi „apró-cseprő” határvitáknál vagy aktuálpolitikai ügyeknél. Nem sokkal később írhatott ugyanis a pápának természetes fia, a Győrbe utódnak kiszemelt Kálmán ügyében - legalábbis a válaszként érkező pápai oklevelek dátumából kiolvashatóan. Míg ugyanis a püspök panaszaira az esztergomi érseknek írt pápai levél 1335. május 29-i keltű, addig XII. Benedek pápa Kálmán herceg részére a papi és- a megfelelő életkor elérése mellett - alkalomadtán a püspöki rend felvételét engedélyező bullája június 22-i.122 Az ezt követő események legfeljebb okozatai lehetnének Győr ismételt elvételének, okai semmiképpen. 1336. január 20-án ugyanis Kőszegi Kakas Miklós özvegye és fiai Bécsben az osztrák hercegek szolgálatába adták magukat, kimondottan a magyar király elleni éllel.123 A család másik ága, a Babonics János bán leányát nőül vevő Herceg Péter, Miklós püspök unokatestvére, valamint annak unokaöccsei, néhai János fiai is részt vettek az összeesküvésben.124 Ráadásul régi szövetségeseikkel, a Babonicsokkal is összehangoltan szervezkedtek, hiszen utóbbiak a Kőszegiekéhez kísértetiesen hasonló szövegezésű nyilatkozatot tettek ugyancsak Bécsben 1336. január 7-én.125 Mivel azonban fegyveres konfliktus az 1336. évi ha-118Engel: Archontológia I. 529. 119Pór: Kálmán pp. 374., Theiner I. 553. XXII. János már 1325. okt. 8-án is - több magyar püspökséggel együtt, mintegy rutinszerűen - fenntartotta magának a győri püspöki szék betoltésének jogát. Ebben azonban a király nem játszott szerepet, így egészen más megítélés alá esik: ASV Reg. Vat. vol. 113. föl. 288r és Reg. Aven. vol. 55. föl. 411v-412r (DF 291645., 292704.). Theiner I. 502., AOkl IX. 443-444. 120Amint arról a pápa esztergomi érseknek írt máj. 29-i leveléből értesülünk: ASV Reg. Vat. vol. 119. föl. 188i;, Reg. Aven. vol. 48. föl. 268v (DF 291686., 292697.), Theiner I. 604., kivonatai: Vidal I. 2322., AOkl XIX. 297. A több vár említése formulás fordulatnak tűnik. 1211334. okt. 10-én Vasváron fogott bíraként kellett volna megjelennie, de propter arduam causam ecclesie sue nem ment el: UB IV. 180. (284. sz.). 122L. a 90. és az 119. lábjegyzeteket. Miként utóbbi oklevélben áll: „ad omnes ordines.. . et ecclesiastica beneficia (■••), obtinere, nec non ad dignitatem episcopalem, cum ad etatem ad id aptam pervenerit, eligi et assumi possit licite, auctoritate apostolica dispensetis... ” 123UB IV. 207-208., AOkl XX. 27., fordítása KRE 178-179., továbbá Kristó: Kőszegiek 262. 124Engel: Die Güssinger 99-100. 125 AOkl XX. 7., fordítása: KRE 175-176.
