Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Székely Zoltán: I. Ferenc "gyász-alkotvány" a győri székesegyházban, 1835
I. Ferenc „gyász-alkotvány”-a 401 nyomán dolgozott.64 65 Feladata eredetileg abból állt volna, hogy a Guzmics által továbbított felvételi rajzokat lekicsinyítve előállítsa a rézbe metszéshez közvetlenül használt előkészítő rajzot. A Guzmics preferálta főhomlokzati nézet azonban csupán a szombathelyi „Fő Templom” esetében készült el, Pécs és Győr székesegyházait „háromnegyed profilban” örökítik meg a metszetek. Ez utóbbiaknál Bugár feladata már összetettebb volt, hisz a megkapott rajzok alapján a templom perspektivikus képét kellett megszerkesztenie. A Bugár-féle előkészítő rajzok nyomán a székesegyházak képét Hofbauer Nepomuk János metszette rézbe.66 A Tár III. füzetében jelent meg az Egri Fő Templom (1833),67 a VI. füzetben pedig A Templom és a Főmonostor nyugati része Pannónia hegyén, mindkettő jelzés nélkül. Talán nem tévedünk túl nagyot, ha feltételezzük, hogy e metszetek is a Bugár-Hofbauer páros alkotásai. Bugár Ferenc következő ismert és egyben utolsó alkotása A Győri Fő Templomban I. Ferentz Austriai Császár ’s Magyar Király halálára (2. Mart.) készített Gyász-alkotvány Bőjt-más Hava 26. 27. és 28. Nap. 1835, amely esetében a megrendelés körülményei ismeretlenek. Jóllehet a káptalan levéltárában maradt fenn e vízfestmény, mégis okkal feltételezhetjük, hogy elkészítésére a megbízást a gyászszertartást szervező püspökség adta. Célja talán az lehetett, hogy előképül szolgáljon egy majdan elkészítendő hírlapi tudósítás illusztrációjának. Ennek szövegét pedig a címzés és datálás nélküli fogalmazványban láthatjuk. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy e terv nem vált valóra. Bugár Ferenc további életpályáját nem tudjuk nyomon követni. Lyka feltételezésével ellentétben szinte bizonyos, hogy nem lépett egyházi pályára: a győri szemináriumban nem tanult,68 miként a győri egyházmegyei schematizmusokban sem találkozunk nevével. Nagy Iván 1844-ből említ egy Bugár Ferencet, aki a magyar királyi kamaránál volt fogalmazó69 - a két személy azonossága mellett szólhat, hogy a győri Bugár rendelkezett jogi végzettséggel, amely a kamarai poszt betöltéséhez szükségeltetett. Mindazonáltal ez nem lehet több, mint megerősítésre váró feltételezés. A családnak a későbbiekben nincs nyoma Győrött.70 64Az esztergomi bazilika rajzát „Peck [Pack János) Építő Mester útmutatása után” készítették el: Révai: Guzmics 357. 65Ez alól a győri székesegyház jelenthetett kivételt. 66 A pécsi lapot csupán monogramjával jelezte: H[ofl>auer). J[ános]. m/etszette). A szombathelyi székesegyházat ábrázoló művén már olvasható a neve, de a jelzés latinos formájú J. Hoflauer se. A győri metszeten az M. Hofbauer J. jelzés már ismét magyar. E munkáit Pataky: Rézmetszés nem ismeri, miként Kőszeg Ferenc sem tudta feloldani a pécsi lap jelzését: Szabó—Széphelyi: Művészet 470. 67A lapról lásd: Szabó-Széphelyi: Művészet 470. 68Bedy: Papnevelés. 69Nagy Iván: Magyarország családai 258. Bugár Ferencet feltételesen az 1713-ban nemesített Bugár családból származtatta. 70 1880-ban Bugár Ferenc egy gótikus építészeti töredéket ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak. (Mikó Árpád [szerk.]: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Magyar Nemzeti Galéria. Bp. 2006. 353.) Vajon a győri Bugár volt-e, nem tudhatjuk.
