Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Székely Zoltán: I. Ferenc "gyász-alkotvány" a győri székesegyházban, 1835
I. Ferenc „gyász-alkotvány”-a 397 szítették.32 Magát I. Ferencet is ekként ravatalozták fel halála másnapján, március 3-án: „Az udvari vár egyházában ismét megszenteltetett a’ holttest, ’s négy lépcsőnyi magos állásra helyheztetett magos ezüst gyertyatartókkal ’s égő gyertyákkal körül vétetve; a’ császári és királyi koronák, a’ birodalmi alma és pálcza, főherczegi kalap, a ’ rendek czimjegyei , kard, bot, kalap és kesztyűk a ’ koporsó két oldalán hat arany szövetű párnákon valának.”33 A gyász eseményeit, így a halott uralkodó felravatalozását a hírlapi leírások mellett sokszorosított grafikai lapok is közvetítették a szélesebb nyilvánosság számára, amelyek egyben mintaképül is szolgálhattak. A 17-18. századi „fájdalom vára” igazi összművészeti alkotás volt, amely architektonikus felépítése, festett és plasztikai díszítése, címerei, illetve feliratai révén a legkülönbözőbb műfajokat integrálta.34 Ábrázolási programja egyesítette magában az egyházi-liturgikus funkciót a római császárkultuszban gyökeredző hatalmidinasztikus reprezentációval.35 A gazdag és sokrétű jelentést hordozó elemek azonban a 18. század közepétől lassanként eltűntek a castrum doloris-vó\, amelyekből I. Ferenc győri ravatalán már csupán a címerek és uralkodói jelvények maradtak meg - hirdetve az elhunyt rangját s méltóságát. A „gyász-alkotvány” tervezőjéről és kivitelezőjéről a püspökség gazdasági levéltárának égése miatt közvetlen adatokkal nem rendelkezünk. Az akvarellfestésű címereken nincs szignatúra, de talán nem tévedünk túl nagyot, ha feltételezzük, hogy elkészítésükkel a gyászpompát megörökítő Bugár Ferencet bízták meg. E hipotézist erősíti, hogy a következő évtizedekből fennmaradt halotti címerek egy részét - a szignatúrák tanúsága szerint - a győri nemzeti rajziskola növendékei festették tanáruk vezetésével: s mint alább látni fogjuk, Bugár is tanulója volt az iskolának. Ifj. Bugár (Bogár) Ferenc személye szinte teljesen ismeretlen. Amit eleddig tudhattunk róla, az Lyka Károly kutatásain alapult, aki a Vallási és Egyházi Tár lapjain megjelent rajzait említette, s valószínűsítette, hogy pap volt.36 E feltételezés minden bizonnyal azon alapult, hogy a metszetek magyar székesegyházakat ábrázoltak, s katolikus folyóiratban jelentek meg.37 Kőszeg Ferenc mindezt Bedy Vince adatával egészítette ki, mely szerint Bugár Hofbauer Jánosnál tanult rajzolni.38 Ifj. Bugár Ferenc Xavért 1813. november 18-án keresztelték meg a győri belvárosi plébánián, azaz a székesegyházban. Apja id. Bugár Ferenc, „ellenőr a győri kir. pénzintézetnél”39 (Regiae Filialis Cassae Contraagens), édesanyja Schvickmaer Jo-32Pigler: Portraying Fig. 29. 33Hazai ’s Külföldi Tudósítások. 1835. Szerdán Böjtmáshó’ 11. napján, 21. szám, 162. 34 A műfajról összefoglalóan: Galavics Géza: Egy efemer építészeti műfaj hazai történetéhez. (Batthyány József castrum dolorisa) Építés- Építészettudomány 5 (1974) 497-508. 35Brix: Trauergerüste 215—216. 36Lyka Károly: A táblabíró-világ művészete 1800-1850. Bp. 1922. 88. 37A folyóiratról Fehér Katalin: Az Egyházi Tár történetéhez. MKSz 119 (2003) 3. sz. 356-366. (a továbbiakban: Fehér: Egyházi). 38 Szabó-Széphelyi: Művészet 470. 39 Sörös Pongrácz: Guzmics Izidor apáti naplója. ItK 13 (1903) 3. sz. 323-347 ill. 4. sz. 474-495. (a továbbiakban: Sörös: Guzmics) 331. Valójában a Helytartótanács kebelében működő Közalapítványi főpénztári hivatal (Generális Cassae Fundationalis Politicae Praefectoratus Officium) győri első osztályú pénztára (cassarum filialium officia primi ordinis, pro fundis fundationalibus
