Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Székely Zoltán: I. Ferenc "gyász-alkotvány" a győri székesegyházban, 1835
Székely Zoltán I. Ferenc „gyász-alkotvány”-a a győri székesegyházban Í835 A győri székesegyházban az újkor évszázadai alatt tartott ünnepélyes gyászszertartásokról kevés adat áll rendelkezésünkre, pedig ezeket a püspökök és a káptalan tagjainak, a város és a vármegye előkelőségeinek illetve az uralkodóház tagjainak halálakor minden bizonnyal számtalan esetben megszervezték. Még ennyit sem tudunk az ekkor készített, az alkalomhoz illő ideiglenes belső dekorációkról, a pompa funebrisről, melyet a gyászszertartás végeztével elbontottak.1 Ezért is értékes képi forrás a Bugár Ferenc festette akvarell, amely az I. Ferenc halálakor a székesegyház főhajójában kialakított „gyász-alkotvántf'-1 örökítette meg,2 s amely az egykor volt dekoráció máig megőrzött darabjaival és a szerény írott kútfők segítségével lehetővé teszi e castmm doloris rekonstrukcióját. I. Ferenc (1768-1835) császár és király 43 évnyi uralkodás után 1835. március 2-án hunyt el Bécsben. Híre már másnap megérkezett Győrbe: a március „3-án tartatott különös ülés alkalmával, a Püspöki Titoknok Ur által Eő Felségének történt halála szóval jelentetvén az egész város határában, a múlattságok egészen megtiltattak,”3 Az utód, V. Ferdinánd 6-án kelt hivatalos értesítését a március 11-én tartott tanácsülésen vették jegyzőkönyvbe,4 s az elkövetkezendő napokban, hetekben a városi tanács meghozta az ilyenkor szokásos intézkedéseket. A Helytartótanács március 17-én kelt rendelete nyomán a város is elrendelte, hogy a szeptember 7-ig tartó gyászidő első felében a „tisztelkedő öltözetekben megjelenő nyilvánságos tisztviselők. .. a főfödöjökön, úgy bal karjokon, és kardjok fogatsoján fatyolt fekete fátyolt hordozzanak’;5 az elhunyt uralkodó végrendeletének 14- pontját „magyar nyelvre is fordítva, a’ Város kapuin nyilvánkifüggesszék.6 A legfőbb kormányszék március 18-i rendeletéit kihirdetve a „nyilvánságos múlattságok’ március 22-ig „el tiltatni rendeltetnek’. 4A 18. századból két „halotti készületről” ismerünk részletesebb adatokat. 1761-ben az ifjan elhunyt Károly főherceg tiszteletére emeltetett a város nagyszabású castrum doloris-t, lásd Széhely Zoltán: Károly főherceg castrum dolorisa a győri székesegyházban 1761. Arrabona 43 (2005) 1. sz. 203—226. A másikra lásd: Szabady Béla: Püspöktemetés 1783-ban: Zichy Ferenc gróf végső tisztességadása. In: Győri Kalendárium 1941. évre. Győr 1940. 45—48. 2 A Győri Fő Templomban I. Ferentz Austriai Császár ’s Magyar Király halálára (2. Mart.) készített Gyász-alkotvány Bojt-más Hava 26. 27. és 28. Nap. 1835. Észt. Hátoldalán: Rajzolta és festette: ifj. Bugár Ferencz. Papír, akvarell. GyEL GyKMLt Cth XIII. sine numero. 3GyMJVL Győr Város Tanácsának Jegyzőkönyvei 1835. 403. 4GyMJVL Győr Város Tanácsának Jegyzőkönyvei 1835. 343-344. 5GyMJVL Győr Város Tanácsának Jegyzőkönyvei 1835. 479. 6GyMJVL Győr Város Tanácsának Jegyzőkönyvei 1835. 494.
