Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Soós Viktor Attila: Apor Vilmos és Mindszenty József kapcsolata
378 Soós Viktor Attila hanem a világos, egyértelmű állásfoglalás híve volt. Hitte, hogy a gazemberség feltartóztatható az igazság kimondásával.12 Apor Vilmos a Püspöki Kar 1943. október 6-i ülésén jelezte, hogy szükségesnek tartja a papság közéleti irányítását.13 Serédi Jusztinián hercegprímás úgy ítélte meg, hogy veszélyes, ha a püspöki kar nagy nyilvánosság előtt politikai irányítást ad,14 ennek ellenére a püspöki kar felkérte a vállalkozó dr. báró Apor Vilmos és Shvoy Lajos püspököket, hogy az irányelveket állítsák össze.15 A két főpásztor párhuzamos püspöki tevékenysége Mindszenty József veszprémi püspöki kinevezésére 1944. március 3-án került sor, amely meglepetést keltett, hiszen sem a kormányzat, sem Serédi Jusztinián nem támogatta személyét.16 A nunciatúra március 7-én adta ki a püspöki kinevezéseket.17 Esty Miklós18 naplójának tanúsága szerint Mindszenty kinevezése a jezsuiták műve volt, de meglepetést keltett az is, hogy melyik székbe nevezték ki Hamvas Endrét és Kovács Sándort.19 Mindszenty József kinevezett veszprémi püspök március 15-én jelentkezett Serédi Jusztiniánnál, felkérte a szentelésre, amelyre tervei szerint március 25-én Zalaegerszegen került volna sor. Serédi készült Mindszenty zalaegerszegi szentelésére, bár elég keveset tudott meg a körülményekről, hiszen Mindszenty nem sok konkrétumot árult el, csak talán érezve az idők szelét, siettette a szentelést arra hivatkozva, hogy neki rendet kell tennie Veszprémben.20 12Balogh Margit: Mindszenty József. Bp. 2002. (a továbbiakban: Balogh: Mindszenty) 57. 13„Л papság körében nagy a tájékozatlanság e kérdésekben, bizonyos hajlandóság is tapasztalható a radikalizmusra, főleg birtokpolitikai kérdésekben. Fontos volna tudniuk, hogy a jobb és baloldali pártokkal szemben mi a megtartandó határ, miképp őrizzék meg intézményeink és egyesületeink katolikus jellegét. Esetleges háborús bonyodalmak esetére útmutatások volnának szükségesek. A nemzeti kérdésben irányelveket, a szociális elgondolásokban egyes kérdések elvi tisztázását várják.” A Püspöki Kar 1943. október 6-i ülésének jegyzőkönyve 11. pont. Közli: Gergely: Püspöki Kar 309., valamint Веке: Püspökkari 1919-1944. II. 391-392. 14„ Őeminenciája veszélyesnek tartja, hogy a püspöki kar a nagy nyilvánosság előtt politikai irányítást adjon. Egyébként részint személyes érintkezésben, részint egyes felmerült esetekkel kapcsolatban, részint maga, részint a püspöki kar körvonalazta álláspontját. Azt lehetőnek tartja, hogy a püspöki kar néhány tagja bizonyos irányelveket összeállítson és azokat az esperesek tudomására hozzák, hogy az esperesi tanácskozások alkalmával fölhasználhassák.” A Püspöki Kar 1943. október 6-i ülésének jegyzőkönyve 11. pont. Közli: Gergely: Püspöki Kar 309., valamint Веке: Püspökkari 1919-1944. II. 391-392. 15A Püspöki Kar 1943. október 6-i ülésének jegyzőkönyve 11. pont. Közli: Gergely: Püspöki Kar 309., valamint Веке: Püspökkari 1919-1944. II. 391-392. 16 Balogh: Mindszenty 60. 17Ekkor nevezték ki Hamvas Endrét Csanádi, Kovács Sándort szombathelyi megyéspüspöknek. 18Esty Miklós (1895-1973) az Actio Catholica alelnöke, a Szent István Társulat adminisztrátora. Banktisztviselő, a Földhitelintézet főtisztviselője, majd egyik igazgatója. Csernoch János esztergomi érsek maga mellé vette állandó kísérőként. 1922-ben és 1939-ben elkísérte az érseket a pápaválasztó konklávéra. Világi pápai kamarás kitüntetést kapott. 1942-től az AC egyik alelnöke. 1951-től a SZÍT Czapik Gyula érsek által delegált adminisztrátora. Az Országos Liturgikus Tanács és a Hittankönyv-szerkesztő Bizottság tagja, 1973 őszén a Hittudományi Akadémia örökös tb. tagja. 19 Mészáros István: Prímások, pártok, politikusok 1944-1945. Adalékok a magyar katolikus egyház XX. századi történetéhez. Bp. 2005. (a továbbiakban: Mészáros: Prímások) 18.
