Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Soós Viktor Attila: Apor Vilmos és Mindszenty József kapcsolata
376 Soós Viktor Attila Shvoy Lajost bízta meg a Népszövetség ügyeinek megvizsgálásával, erről a Püspöki Kar 1942. október 7-i ülésén a székesfehérvári megyéspüspök be is számolt.2 Ugyanekkor a Püspöki Kar Bubnics Mihályt bízta meg a Népszövetség püspökelnöki tisztével, aki ezt elfogadta, majd a következő 1943. március 17-i ülésen ezen tisztéről le is mondott.3 Ezután Serédi Jusztinián javaslatára Apor Vilmost választotta meg a Püspöki Kar a Szövetség élére. Apor a Katolikus Népszövetség munkáját az egyházmegyei központokra kívánta építeni, amelynek pap a vezetője. Katolikus napokat, szociális kurzust szervezett. Rengeteg idejét, energiáját felemésztette Apor püspöknek a Katolikus Népszövetség felélesztése, de hiába, nem lett átütő erejű a Szövetség, mivel a szervezeten belül pártharcok indultak meg, amit Apor püspök nem tudott és nem akart követni. 1944 szeptemberében Apor püspök a Népszövetséggel kapcsolatban levelében így írt: „Be fogom jelenteni Őeminenciájának [Serédi Jusztinián], hogy a Népszövetségben viselt megbízatásomról lemondok, és kérni fogom, ruházza át azt Mindszenty veszprémi püspök úrra, aki régi apostola a Katolikus Népszövetségnek, erős gyakorlati érzékkel és tapasztalatokkal rendelkezik. Tapasztalhattátok - írja Apor Vilmos hogy őszintén igyekeztem a Katolikus Népszövetséget kiemelni a letargia állapotából, de eredményt elérni nem voltam képes."4 Apor püspök 1944 nyarán és kora őszén már felismerte, hogy az új helyzetben a régi eszközök alkalmatlanok a katolikus közéletben és politikában. Ekkor már egy kereszténydemokrata politikai párt szervezését támogatta, amely részese lehet az új világ munkálásának is. Ezért 1944 szeptemberében értesítette a Népszövetség elnökét, gróf Esterházy Móricot, hogy le akar mondani a Népszövetség püspöki-védnöki tisztéről és visszahívja a központból papját is. Az elnök Serédihez fordult, kérve, hogy bírja rá Aport szándékának megváltoztatására.5 Serédi ebben az értelemben írt is Apor püspöknek, ám a nyilas hatalomátvétel ezt a kérdést is időszerűtlenné tette.6 Győri találkozás 1940-ben alakult meg először a három katolikus társadalmi reformmozgalom, az EMSZO,7 a KÁLÓT8 és a Hivatásszervezet összefogásával ezek csúcsszervezete, a Magyar Cél Mozgalom, későbbi nevén Magyar Szociális Népmozgalom (MSzN), mely kapcsolatban állt Teleki Pál miniszterelnök köreivel. A mozgalom, melyhez 2A Püspöki Kar 1942. október 7-i ülésének jegyzőkönyve 10. pont. Közli: Gergely: Püspöki Kar 299., valamint Веке: Püspökkari 1919-1944. II. 349. 3A Püspöki Kar 1943. március 17-i ülésének jegyzőkönyve 40. pont. Közli: Gergely: Püspöki Kar 306., valamint Веке: Püspökkari 1919-1944. II. 381. 4GyEL PL Egyházkorm. 1226/1943. Népszövetség. 5Prímási Levéltár (a továbbiakban: PrL) Egyházkormányzati Levéltár, Serédi Jusztinián egyházkormányzati iratai 7700/1944. Gr. Esterházy Móric 1944. szeptember 27-i levele Serédi Jusztiniánhoz. Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919—1945. Bp. 1997. (a továbbiakban: Gergely: Katolikus) 139. 6Uo., Serédi Jusztinián 1944. szeptember 29-i levele Apor Vilmoshoz. Gergely: Katolikus 139. 7 Egyházközségi Munkásszakosztály. 8Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testületé.
