Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
372 Perger Gyula rás indul Celldömölkre. Keresztjáró előtti szombaton reggel indul és vasárnap este érkezik. Az egész falu ünnepélyesen kivilágított ablakokkal fogadja őket. Eredete valószínűleg azonos a győri Szent László ünneppel, mert ez nálunk is fogadott ünnep.”139 A szanyi feljegyzés arról tudósit, hogy „emberemlékezet óta a község hivatalos búcsújárást vezet Kis-Cellbe vagy május hónapban, vagy szeptemberben Szűz Mária névünnepe alkalmával. A 36 km. utat gyalog teszik meg a hívek; kb. 500- 600 a résztvevők száma. A Kis-Celli kegytemplomban van egy festmény a képtárban, mely megörökíti azt a jelenetet, hogy a szanyiak egy ilyen bucsujárás alkalmával a megáradt Rábán keresztül jöttek át kompon, szerencsétlenségükre a komp elvesztette egyensúlyát és a vízbe estek, de a nagy veszedelemből szerencsésen megmenekültek, egy sem fulladt vízbe. Erre a zarándokok úgy ahogy voltak visszamentek hálából megköszönni a celli Szűzanyának a szerencsés megmenekülést. Ez a történet nemcsak a képtár mennyezetén van megörökítve, hanem a nép között is szájról-szájra jár emberemlékezet óta.”140 Csatka, mint a közösségek számára fontos búcsújáró hely, huszonegy jelentésben szerepel. Bár e kegyhely vonzáskörzeteként elsősorban a területileg hozzá közel eső esperesi kerületek rajzolódnak ki, a Rábaközből is érkeztek ide zarándokok. „Az ászári hívek évente egyszer Kisasszony napján mennek Csatkára búcsúra." Kisbérről „nagyobb tömegű búcsújárás minden év Kisasszony ünnepén van Csatkárd\ Szákon „a búcsújárások nagy becsben állnak. A körülbelül fOO hívő közül évente százan is elmennek főleg Bodajkra és Csatkára.”141 A győri Szent Erzsébet lelkészségből „a legnépesebb és leglátogatottabb búcsújárás Csatkára megy minden évben szeptember 8-ra". „A töltéstavai hívek kedvenc búcsújáró helye a csatkai kegykép.” Győrságról „ Csatkára emberemlékezetet meghaladó idő óta jártak nagyon sokan búcsúra a régiek. [...] Egy-egy alkalommal körülbelül 150-200-an szoktak régebben elmenni. /Ma] messze van a látogatottságuk a régitől.”142 A kapuváriak „Kisasszony ünnepére a veszprémmegyei Csatkára zarándokolnak’ csakúgy, mint a gartaiak. „Egyesek még Csatkára id' elmentek búcsúra - írta Major István kunszigeti plébános.143 A győri Könnyező Szűzanya a jubileumi év okán is sokakat vonzott a székesegyházba. Tizenketten is megnevezték, mint közösségük fontos búcsújáró helyét. A sopronkövesdiek - akik egyébként hagyományosan a kópházi, fertőszentmiklósi, és soproni kegyhelyeket keresték fel - „szintén szép számban voltak a győri jubileumi ünnepségeken 1947-ben".144 A hagyomány szerint a 14. századi alapítású Osli 1950 körül már egyértelműen csupán közvetlen környezetének volt fontos búcsújáró helye. „Nagyboldogasszonykor [a] népes búcsújárás az oslii búcsújáró-helyre ősrégi szokás Veszkényben.” A kapuváriak közül „Mária ünnepeken nagy számban zarándokolnak a közeli osli kegyhelyre, különösen Sarlós Boldogasszonykor, ezzel szentelik meg és kezdik 139j m. 141. 140 j m. 147--148. 141 j m. 159. , 163., 166. 142 j m. 55., 63., 65. 143j m. 57., 114-115. 144 j m. 86.
