Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
Ismeretlen gyóregyházmegyei „Mária-enciklopédia’ 369 %o-a tagja a régi időktől fogva. Ősrégi szokás az is, hogy előimádkozó vezetésével minden vasárnap maguk a hívek a hivatalos litánia után közösen előimádkoznak egy tized rózsafüzérf.115 Dőrben „régi szokás, hogy szombaton délután három órakor harangoznak Szűz Mária tiszteletére”.115 116 Mosonszolnokon 1945 előtt litánia volt Szűz Mária tiszteletére. Rábatamásiban a „fájdalmas pénteket sokan félünnepként ülik\117 „Híveim Mária kultusza a májusi litániák népes látogatottságában nyilvánul meg - írta Bükről Radnóczi Ernő - továbbá több családban a rózsafüzér naponként este közösen való elimádkozásában.”118 E szokást Bőben is sokan gyakorolták. Kunszigeten és Ivánban a „Mária ünnepeken nagy a gyónók és áldozok száma”.119 Sopronkövesden „régi szokás, melyről az 1832. Can. Vis. is megemlékezik, hogy a szőlőben szombaton délután nem dolgoznak. Aki ez ellen vétett, megbírságolták. Állítólag a Szűzanya tiszteletére történt. Feljegyzések szerint régebben minden szombaton délután litánia volt a templomban a Szűzanya tiszteletére, melyet a kántortanító tartott. Később, mivel a hívek elmaradoztak, a délutáni tanítás után az iskolás gyermekekkel tartották meg a litániát. Mikor a tanítás egyhuzamban délelőttre tevődött, akkor ez a szombati litánia is megszűnt. 1925 óta a hívek az utcán lévő két Mária-szobornál két csoportban egy jámbor néni vezetésével megtartották a májusi litániákat. Az esős napokon, majd utóbb vasárnapokon a plébános a templomban tartott májusi litániát. 1945 óta mindennap a plébános tartja a templomban.”120 Győrságon „a régi Mária tisztelet nyomai feltalálhatok. A múlt század közepe tájától (kb. 1840-től) sokan voltak tagjai a Szeplőtelen Szív Társulatának. (A pannonhalmi főmesteri törzskönyv szerint) A század elején a községben ez a társulat megszűnt. [Azj Első világháború előtt majdnem minden család szigorú szombati böjtöt tartott, leginkább kenyéren és vízen éltek e napon. Szombat délután büntetést terhe mellett tilos volt dolgozni, még az állatokat befogadni is. (Öregek tanúsága)121 Adventben, Nagyböjtben mindennap családi rózsafüzért végeztek a családok. (Öregek tanúsága) Mivel a községben még lelkipásztor nem volt, a kántor vezetésével végezték a kedvelt májusi és októberi ájtatosságot. A szomszédos községbe és a pannonhalmi Boldogasszony kápolnába a szent időkben alkalmi ájtatosságra és hajnali misére sereglett a nép. Szűz Mária ünnepeit különös buzgósággal ünnepelték, még protestánsok sem mentek dologra. A boldogságos Szűzanya tiszteletére tartották az Újholdvasámapot, amikor a szentséges misén több áldozó volt. Mária-lányok díszítették az oltárokat. (Öregek tanúsága) Mindez az első világháború előtt volt így. Háború után általában lanyhulás állott be... Jelenleg az első háború utáni lanyhulás után újabb fellendülés van egy idő óta a Szűzanya tiszteletében. Ma is még többen tartják a szombati böjtöt a Szűzanya tiszteletére, vannak, akik a régi szigorúsággal. Nagyböjtben úgyszólván az egész falu újra imádkozza közösen a családoknál a szentolvasót minden este. - Adventben pedig igen sok család külön ájtatossággal 115I. m. 125. 116I. m. 158. U7I. m. 107., 152. 118I. m. 90. 119I. m. 57., 92. 120I. m. 85. 121A jelentést összeállító Solecki Endre jelzése, hogy egyes adatait idős híveinek kikérdezése alapján közli.
