Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
Ismeretlen gyóregyházmegyei „Mária-enciklopédia’ 367 Ha kiadták volna a tervezett Mária Enciklopédia anyagát, a körlevél harmadik kérdésére adott válaszok kétségkívül torz képet mutattak volna. Legtöbb helyen a kérdést egyszerűen kihagyták, kihúzták, vagy „nihil’-lel válaszoltak. A választékosabb megoldások szerint „a plébánia területén senki sem írt műveket a Mária kultuszról) illetve „író, vagy művész a plébánia területéről nem került ki) Összesen hat plébános jelezte, hogy a „plébánia területén kik írtak műveket (teológusok, történészek, költők, zenészek) énekeket, melyekkel hozzájárultak a Mária-kultusz fejlesztéséhed. A jelentésekben kizárólag a közkézen forgó, szinte új kiadványok szerepelnek. Történeti kutatást senki sem végzett, így teljesen hiányzik az egyházmegyében a 18. századtól követhető mariológiai irodalom, a teológiai művek, a versek és énekek sora.94 A soproni Szent Mihály plébániáról - jelentésként - Endrédy Zoltán könyve érkezett.95 Győrből Horváth Detre Mihály saját kézirataira hivatkozik.96 Varga József ágfalvi plébános a sopronbánfalvai hegyi templomról írt monográfiát.97 A dadi születésű, „jelenleg Rómában élő Dr. Walter János piarista generálisasszisztens 193'4-ben könyvet írt a Szűzanyáról Udvözlégy Mária címmel)98 A csornai templom karnagya, „Kopasz Aurél, az 1948. évi Mária-évben írt egy Nagyboldogasszony-misét, 1949-ben pedig Kovács Endre premontrei kanonoknak a Szerecsen Máriához írt két versét megzenésítette. Ezeket az egyházilag is jóváhagyott énekeket a nép szívesen énekli.'’’’99 A legtöbb és legváltozatosabb műfajú írásról Varga László osli plébános számolhatott be. „Az osli kegyszoborról kisebb írások sokfelé jelentek meg. A kegyszobor verses történetét (legenda!) Mosolygó Madonna címmel Nehéz Ferenc írta meg, és 1947-ben a kapuvári Minichnyomda utóda kiadásában jelent meg. A búcsújárók énekeit pedig Jéger György gyűjtötte össze és Rábaközi búcsújáró címen 1948-ban adta ki. Martincsevics K. és Fiai könyvnyomdájában Csornán nyomtatta A:?.”100 A „régi Mária kultusz’-ról szóló beszámolók annál bőségesebb információkat tartalmaznak. Szinte minden összefoglalás kiemeli a társulatok szerepét. Szőnyben „a régi Mária kultusz élő bizonysága a plébánia hívei között 1895-ben megalakult Elő Rózsafüzér társulat, amely napjainkban is eleven szervezet! A plébánia földműves lakosságából gyáripari lakossággá átalakult katolikus hívek között megmaradt és megerősödött egészséges hitbuzgalmi egyesület az Istenanyának és Égi Anyánknak szőnyi virágkoszorúja.”101 Himodon „a hívek Rózsafüzér Társulata nagyszámú taggal ápolja a Mária kultuszt) Árpáson „az Elő Rózsafüzér Társulat havi ájtatosságával, szervezett rózsafüzér imádkozással tiszteli a Boldogságos Szűzanyát) 94Talán a kérdés félreértelmezése miatt, még a ,kortársak” munkáit sem jelezték. Nem olvashatunk Mentes Mihály, Vitnyédi Németh István, vagy Harsányi Lajos szépirodalmi alkotásairól, de hiányoznak az egyházmegye múltját feldolgozó sorozat (Győregyházmegye múltjából) vonatkozó adatai is. 95I. m. 66.; Endrédy Zoltán: Boldogasszony Sopron felett. Sopron 1948. 96„A győri Szent Ignác templom (eddig 40 gépelt ív-oldal)”, „A győri Szent Ignác templom térképe (alaprajza és művészetének szentjei és angyalai)", illetve a „Műalkotások a bencés székházban (12 gépelt ív-oldal)". Mária-enciklopédia 50. 97I. m. 71. Varga József. A sopronbánfalvai hegyi templom. Sopron 1938. 98 Mária-enciklopédia 161. "I. m. 156. 100I. m. 116-117. 101I. m. 170.
