Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
Ismeretlen gyóregyházmegyei „Mária-enciklopédia’ 365 érhető tetten. Szinte kivétel nélkül minden beszámoló megemlékezik egy-egy donátor, vagy a hívek közös adománya nyomán a templomban (mellékoltárként, a kórus lépcsője alatt, a templom oldalfalában) felállított, és a közösség körében nagy tisztelettel övezett Szeplőtelen Fogantatás, illetve lourdesi Mária képekről, szobrokról, berendezett barlangokról.82 „Az újkéri templomban a mellékoltár felett a lourdesi barlangot ábrázoló Immaculata szobor van. 1913. évben állították fel." Rábapatonán két méter magas „lourdi szobor” van az egyik mellékoltáron, mely a „megjelenést örökíti mecf’. „ A rábapordányi templom egyik mellékoltára lourdesi barlang.” Egyházasfaluban „a templomban a hajó keleti falán nagyméretű Lourdesi Mária”. Felsőgallán „dísze még a templomnak a lourdesi barlang, művésziesen készült Szűz Mária szoborral és Bernadettel'. Szőnyben a Szeplőtelen Fogantatás szobor „1949. évben lourdesi sziklabarlang utánzatban a templomfalban elhelyezné'. A sajtoskáli „templom bejáratától jobbra, a torony és templom összeépítési hajlatában van a Lourdesi barlang Szűz Mária szobrával'. A fertőszéplaki templom „vastag falába mélyített lourdi barlangban álló majdnem természetes nagyságú szobor, amelyet a múlt század nyolcvanas éveiben szereztek meg a hívek egyenesen LourdesbőV,83 Az ilyen típusú alkotások templomon belüli elhelyezése - a hangsúlyok eltolásával, - szinte teljesen felbontotta a hagyományos szakrális teret.84 A mariológiai vonatkozású, szabad téren álló szakrális emlékekről majdhogynem teljes katalógust állíthatunk össze az enciklopédiához beküldött jelentésekből. Sokan a plébániai irattárat, a hozzáférhető canonica visitatio-kát is átnézték az adatok pontosításának érdekében. „A templomon kívül a templomparkban van egy régi, barokk Mária szobor. Az 1912. évi »Visitatio canonica« úgy emlékezik meg róla: iám valde avita, circiter 200 annorum, a quo nescitur” - írta Radnóczi Ernő Bükről.85 Csornáról azt jelentették, hogy a Győri úton lévő Mária szobor eredetéről „sem a plébánia feljegyzéseiben, sem a néphagyományban nem találtam megbízható adatokat. [.../ Valószínű, hogy valami nagy pestis vagy talán az 1849. évi nagy kolerajárvány megszűnése után emelhették."86 A szabadon álló monumentumok számbavételénél - mint a kápolnák esetében is - az eredettörténetek a legfigyelemreméltóbbak. A ciráki szobrokról csak annyit tudhatunk meg, hogy azok az „egyes családok buzgóságát hirdetik'. A Fertőszentmiklós Kapuvár felőli bejáratánál álló Fájdalmas Szűzanya „szobrot Jazbriny Gergely emeltette 1676-ban annak emlékére, hogy azon a helyen családjával együtt épen menekült meg egy rablótámadástól'.87 A plébánia előtt álló Szeplőtelen Fogantatás (Lourdesi Szűz) szobrát „a Szeplőtelen fogantatás dogmájának kihirdetése alkalmával (1856) állítottuk’ - jelenti Szántó Antal Nagycenkről. Rábapatonán, a község főterén a „Szeplőtelen Fogantatás dogmájának jubileumára, hat méter magas talapzaton” állítottak fel 82 Az alkotások zöme - a jelentést összeállítók szerint is - nélkülöz minden „művészi értéket”. Többségük az 1863-ban alapított „Oberbauer és utódaTemplomberendező vállalat” katalógusából megrendelt darab. 83I. m. 59., 74., 97., 98., 130., 150., 170., 179. 84Perper Gyula: Szekularizáció és vallási megújulás a 19. század közepén. Szeplőtelen fogantatás és a Lourdes-i jelenés a kisalföldi szakrális kisemlékeken. Kézirat. Győr 2006. 85 Mária-enciklopédia 90. 86I. m. 155. 87I. m. 129., 136.
