Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
1 Ismeretlen győregyházmegyei „Mária-enciklopédia” 363 értékűnek látszik az a pléhre festett kép, amelyik a templom északi felébe kívülről van beerősítve. A képet P. Blankenburg festette. A Boldogságos Szüzet ábrázolja a kis Jézussal az ölében. Kissé már meg van kopva. Az időjárás ellen kinyitható és bezárható kétszárnyas vasablak első' harangozástól a délutáni litánia befejezéséig, a kép tehát csak akkor látható.”63 Major István a révfalui oltárképről azt írja, hogy az „a barokk festészet értékes alkotása a XVIII. század közepéről. Festője valószínűleg Schaller István.”64 Az egyházművészet folyamatosságáról és a hívők töretlen lelki igényéről adnak számot azok a képek és szobrok, melyek a háború után készültek. A mocsai templom „Rózsafüzér Királynéja” főoltárképét 1947-ben Borsa Antal festette.65 Borsa ugyanebben az évben a győri Szent Erzsébet lelkészség számára műkő szobrot készített, amely a „Szűzanyát ábrázolja a Kisded Jézussal'.66 „A győrgyárvárosi templomban a Mária oltáron levő 1.30 m magas Szűz Mária [... j szobrot 1948-ban készítette műkőből Földesy Gyula győri szobrász.”67 Győrságon a templomi „Szűz Mária szobor 1950 májusára készült el. A hívek fogadalmi ajándéka. A háború alatt tett fogadalmat a község, s mivel községünk rendkívüli épségben érte meg a háború végét, a buzgóság szívesen rótta le háláját. A szobor 1.30 m. Hársfából faragva. Művészi értékű. Borsa Antal győri iparművész faragta.”68 Sopronbánfalván „az eddig sárgára meszelt Hegyi-templomot az 1949-1950. években Básthy Zoltán ecsetje falképekkel díszíti. A Szűz Anya mindegyik kompozíción rajta van.”69 A történeti adalékok közt figyelmet érdemel, hogy a nagyigmándi plébániatemplom mellékoltárának Assumptia70 képét „1945-ben néhány szilánk átlyukasztotta”.71 Szákon „a templomban egy körülbelül 80 cm-es Madonnaszobor, a Kis Jézussal a karján, színes faszobor van elhelyezve a szentélyben az oltár oldalán. [...] Ajkán sérülés van: 1945-ben célba lőttek rá a katonák. [.. .j Ugyanitt egy másik Mária „szobor a múlt világháború után (1919-ben) került a faluba, a budapesti Ranolder intézetből, ahol a kápolna főoltárán állt. Szentségtelen kezek akkoriban a Kis Jézus jobb karját letörték /.../. December 8-án az egész falut ünnepélyesen anyai oltalmába ajánlottuk, gyertyás esti felvonulás keretében. Karácsonyra tizenkét kis fényégőből álló dicskorona is került a falu asszonya feje fölé. A hívek szívükbe fogadták és nem kis mértékben hozzájárultak a Szűz Anya iránti eddig is elég magas fokú tisztelethez. [... ] Még a közeljövőben egy márványtáblát akarunk elhelyezni a szobor lábánál ezen felírással: Szák a Menny bevitetett Szeplőtelennek 1950. dec. 8. ” - írta Kardos József lelkész.72 63I. m. 163-164. e4I. m. 53. 65I. m. 167. 66I. m. 55. 67I. m. 51. 68I. m. 62. 69I. m. 70. 7(1 Mennybevétel. 71I. m. 168. 72I. m. 165-166.
