Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)

Ábrahám Imre: A 14-17. századi Nyúl község rövid történetei földrajza

36 Ábrahám Imre tatja, hogy a török előli migrációnál mennyivel nagyobb mértékű az ellenség gyen­gülésére reagáló költözködés. A bevándorlók közel-távolból és minden égtáj felől jöttek, miként a nevek tanúsítják: Barsi, Becsei, Beledi, Bogárdi Büky, Csengeri, Dobi, Dudari, Győri, Hagymási, Hegyi, Komáromi, Körmendi, Körösi, Kőszegi, Kövi, Lendvai, Mányoki, Megyeri, Paksi, Páli, Pápai, Pataházi, Peresztegi, Po­­hárdi, Pohári, Söjtöri, Szalai, Szennai, Szigeti, Takácsy, Újházi, Újhelyi,, Újvári, Váczi, Veszprémi, Vizvári. Megjelennek az idegen: német és szláv nevet viselők is: Ambrovics, Belon, Berdoch, Csepka, Drák, Falasko, Flaskár, Flik, Grosz, Hincz, Jakatics, Kovasics, Kránicz, Piszár, Piszarovics, Prem, Radios, Snájder, Tanicz, Závor. Ilyenekkel a 16. században nem találkozunk. 12. Sikerült-e, ahogy terveztük, fölvázolni, röviden megrajzolni a község 14-17. századi történeti földrajzát? Kívánatos teljességgel, kellően jó szinten? Ezt a szubjektív és objektív adottságaink nehezen tették volna lehetővé. Utolsó két évtizedünk megörvendeztetett bennünket új forrásanyaggal, de arra messze nem elegendővel, hogy a jövő kutatóinak ne maradt volna bőséges teendőjük. A korabeli névjegyzékek, anyakönyvek, végrendeletek, amelyekhez hozzájutottunk, elsősorban a saját kompetenciájuk sugallta kérdések felé fordítottak bennünket, mostani záró vizsgálódásunk is az ő körükből történő kitekintésre vállalkozik. Eddig fölhasznált anyagaink mellé ebben kaptunk segítséget és késztetést to­vábbi három névarchívumból: a) Szentmártoni kereszteltek anyakönyve 1690-97,80 b) Nyúli kereszteltek anyakönyve I. (1718-1744),81 c) Conscriptio Facultatum Processus Deserti Ab Anno 1713.82 Összeállításaink a községtörténet egyik sarkalatos kérdésének eldöntéséhez adhatnak segítséget: beszélhetünk-e a török alatt a lakosság folytonosságáról? És mégis milyen változások, átalakulások árán? (A Horváth József és a magam által fölhasznált dokumentumok mindinkább azt támasztják alá, hogy a település - bár megszakításokkal és részleges népességcserékkel - lakott volt a 150 éves ellenséges uralom idején is.) Jelenlévő családok a) Mind a 16., mind a 17. század valahány évtizedében Alapi Buzgó Olasz Vörös Bajcsi Diószegi Pordány Börzsönyi Fodor Újhelyi b) Mind a 17., mind a 18. század valahány évtizedében Ábrahám Angyal Baranyai Bedők Alföldi Balog(h) Barsi Becsei 80Mivel Nyúlon csak 1718-ban kezdődött az anyakönyvezés, a szentmártoni akv. bejegyzéseiben 46 nyúli névvel találkozunk. 81GyEL Nyúl Plébánia iratai. Kereszteltek anyakönyve I. 82GyMSMGyL IV В 466/4. (Pusztai járás javainak összeírása).

Next

/
Oldalképek
Tartalom