Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Lukácsi Zoltán: Hany Istók az írott források tükrében
322 Lukácsi Zoltán Antal plébános leírásából. Faragó Sándor értesülése, hogy Istókot iskolába járatták volna Domby István keze alá, ahol gyakori fenyítésben részesült volna kötekedő s verekedő természete szerint, inkább a fantáziálások világába sorolható.42 Istók kihúzott egy telet a várban, talán próbálták kisebb munkák végzésére szoktatni, de a következő tavasszal vagy nyáron megszökött a vadonba, amelyet igazi otthonának tartott, s amely hamarosan bizonyára a gyilkosa is lett, talán még azon a télen. A későbbi felbukkanásáról szóló hírek inkább már a kapuvári kocsmai pletykák kategóriájába tartoznak.43 A sok-sok bizonytalanság mellett a legegyértelműbbnek Istók elnevezése tűnik. Logikus, hogy egy apátlan-anyátlan gyermeket az István névre keresztelnek, és az első szent magyar király oltalmába ajánlanak. Kicsit talán furcsa, hogy nem a keresztszülő nevét kapta (talán mégis derogált Hochsinger Mihálynak, hogy az ő nevét viselje a vad gyermek?), de az István név teljesen logikusnak tűnik egy ilyen helyzetben. Azt is tudjuk, hogy bár az Istvánok „Istók” becézése teljesen bevett volt, gyakran a bolondos Istvánokat szokták Istóknak hívni (lásd Arany vagy Petőfi Bolond Istókját). A „Hány” „vezetéknév” pedig szintén logikusan alakult ki: milyen Istók? A hanyi Istók - amelyben a nyelv természetes egyszerűsítése szerint az „i” lekopott. Tóth Béla az 1896-ban megjelent könyvében44 Soós Géza kapuvári káplánra (1881-1891) hivatkozva azt közli, hogy Istókot „Csicsa” néven is emlegetik Kapuváron. Missuray-Krúg is úgy tudja, hogy Istók „Csicsa” néven él a népnyelvben.45 Mára ennek már nem látjuk nyomát; egyértelmű, hogy az Istók név vált egyeduralkodóvá. Meg kell állapítanunk, hogy a korabeli források nem kényeztetnek el bennünket az Istókra vonatkozó pontos és részletes adatokkal. Több a kérdés, mint a válasz, rengeteg bizonytalansággal szembesülünk. Kijelenthetjük, hogy a korabeli kapuváriak a 18. század közepén nem ismerték fel Hány Istók világraszóló jelentőségét. (1854-ben egy német tudós az Österreichischer Volkskalenderben szemrehányást is tett a magyaroknak, hogy nem írták le tüzetesebben ezt a ritka természeti csodát.)46 A 18. század végén azonban két eszmei áramlat éri el hazánkat - amelyek ugyan sokban különböznek egymástól -, de Istókot mégis ezek fedezik fel maguknak: a felvilágosodás és a romantika. A felvilágosodás a maga észközpontúságával, racionalizmusával a rendkívüli természeti jelenséget látja Istókban, és tudományos magyarázatot akar adni Istók kilétére (nem véletlen, hogy először egy orvos próbál „szakszerű” leírást adni róla). Ez azonban a mai szemmel nézve inkább csak tudományoskodásnak nevezhető, a kor elég hiányos orvosi és pszichológiai tudásával sok valótlanság elindítója lesz. Az evolúció tana ekkor még ismeretlen, a fajok mi42Faragó: Hány Istók 3. A Faragó által Domby Istvánnak nevezett tanítót valószínűleg helyesen Dombi Jánosnak hívták, 1764. december 11-én halt meg (Mortuus est Joannes Dombi Kapuvariensis budi Rector Annor [um] 57). Kapuvári meghaltak anyakönyve II. 73. 43Missuray-Krúg: Hány Istók 51. 44 Tóth Béla: Mendemondák, a világtörténet furcsaságai. Bp. 1896. 45Missuray-Krűg: Hány Istók 24. 46Zerpák: Ritkaság 69.
