Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Lukácsi Zoltán: Hany Istók az írott források tükrében
316 Lukácsi Zoltán nem hód, hanem egy gyermek akadt a csapdájukba. Mivel azonban a hódvadászat nagyon súlyosan büntetendő cselekmény volt, a halászok bölcsen elhallgatták a valós körülményeket, és azt mondták: halászat közben fogták ki a gyermeket.24 Ám Kis József orvosdoktornak A Fertő tavainak geographiai, históriai és természeti leirása című, 1797-ből való műve szerint az „ eg er erdőben magától termő, s felfutó komlyó között’ találták anyaszült mezítelenül.25 Egyik megtalálóját ő Molnár Jánosnak nevezi, akiről tudja, hogy meghalt. A másik viszont, Nagy Ferenc, a 18. századi viszonyokhoz képest különösen ritka magas kort ért meg: azt írja, hogy 1797-ben még él, 90 éves. A halottak anyakönyve szerint 1799. április 12-én halt meg Nagy Ferenc — akit viszont 98 évesnek írt az akkori plébános, Tolnay Ferenc (kapuvári plébános 1780-1833) - egy biztos: nagyon öreg volt.26 Ezek sze24Honti Pál 1971-es tanulmányában még a kerítőhálóval való elfogás elméletét dolgozza ki. I. m. 22-23. 25 Kiss Józsefi A Fertő tavának geographiai, históriai és természeti leírása 1797-ben. In: Rumy Károly György: Monumenta Hungarica. I. Pest 1815. 348-350. Ez a forrás megemlít egy Suszter János nevű várbeli hajdút, akinek a gondviselésére bízták állítólag Istókot. (Suszter Jánosnak nem akadtam nyomára a kapuvári anyakönyvekben.) A forrás szerint a plébános Istvánnak keresztelte a fiút, ,,’s attól fogva Hány Istóknak nevezetetett, ’s a’ Kapuvári Várban tartatott, különössen Suszter János Várbeli Hajdú gondviselése alatt, kinek beszédje szerént, a ’ gyermek olly vad volt, mint akar melly vad állat; az ember előtt elbújt, és se nem beszéllett, és se sásnál, és szénánál egyebet nem evett. De minekutánna majd fél esztendeig a’ várban emberek között élt, kenyeret is kezdett enni, hanem ha szénát vagy sást találhatott, még inkább tsak ahhoz nyúlt. Száraz földön éppen nem akart maradni, hanem mindég tsak a’ vizet kereste, és valóban történt is, hogy ha mindég utánna nem voltak a’ Hajdúk, mindjárt a’ Vár körűi lévő vizes árokba ugrott, ’s mint a ’ vad rétze a ’ víz alá bukott. Testére nézve kész ’s tsontos férjfiú, hanem iszonyú tömött, gömbölyű fejű, hosszú fülű, bő és széles szájú, a’ kéz ’s láb-ujjai pedig két oily an hosszúságúak voltak, mint más embereké. Bőrére nézve oily an forma volt tététől fogva talpig, mint a’ miilyenek a’ tsuka halak szoktak lenni. Midőn a’ komló komló köz’tt elfogattatott, anya szült mezítelen volt, és utóbb is majd egy fertály esztendeig vesződtek vele, még inget ’s gatyát megszenvedett a’ restén. A’ járásra pedig éppen nem vehették, hanem tsak mászott vagy ugrált. A’ veréstől igen félt, és a ’ vívásából lehetett leginkább észrevenni, hogy ember. De szavát soha nem vehették, és jelenségét sem adta, hogy valaha beszéllni fogna. Midőn már jól megszokottá’ Várban, a’ tűzhelyre is felmászkált, és ha senkit észre nem vett, a’ fazékba is belé kukutsált, ’s végre a’ nyers húst is kilopogatta, ’s megette. Egykor a’ Hajdúk a’ templomba menvén, a’ gyermek maga maradt, és ugyan tsak akkor úgy elveszett, hogy a’ sok keresés után is soha senkise látta többé. Azon vélekedésben maradt minden ember, hogy a’ várhoz nem messze lévő Rába vizével ismét a’ Hanságba vetette volna be magát. - Kár, hogy mélyebb esméretére ezen szerentsétlen gyermek’ kömyülállásinak nem lehet jutni. Mivel fiatal volt, sem nem mondatik, hogy siket lett volna, tatám nem lett volna lehetetlen a’ szállásra is megtanítani őtet idővel.” 26Sajnos az anyakönyvek nem adnak egyértelmű eligazítást a halászok életkorát illetően. Az anyakönyvek I. kötete szerint (kereszteltek 1684—1719; házasultak 1684—1699; meghaltak 1684— 1708) ezekben az években két Nagy Ferenc is született, de egyik életkora sem egyezik pontosan az említett adatokkal. Az egyik egy Mihály nevű fiú ikertestvéreként 1700. április 4-én lett megkeresztelve, mint Nagy János és Varga Éva gyermeke (135.), a másik 1705. január 25-én, mint Nagy György és Varga Katalin fia (181.). Molnár Mihály esetében még nagyobb a bizonytalanság, hiszen ez a név még gyakrabban fordul elő az anyakönyvekben. A vitnyédi Molnár Gergely és Németh Katalin fiát 1700. július 7-én, a babóti Molnár János és Kovács Anna fiát 1702. szeptemberében keresztelték meg Kapuvárott. De kereszteltek Molnár Mihályt 1709. augusztus 18-án (Molnár Pál, Csapodi Katalin) és 1710. január 11-én is (Molnár András, Balind [?] Erzsébet). És bár Kiss József névváltozata minden bizonnyal tévedés, figyelmbe vehetjük még az 1708. december 12-én és az 1709. május 12-én megkeresztelt Molnár Jánosokat is. A meghaltak anykönyvének II. kötete szerint 1765. június 10-én egy 58 éves baboti, 1780. február 26-án egy 53 éves kapuvári Molnár Mihály hunyt el. A III. kötet szerint (1785—1820) 1789. november 4-én egy 70 éves Mól-
