Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Ábrahám Imre: A 14-17. századi Nyúl község rövid történetei földrajza
A 14-17. századi Nyúl község rövid történeti földrajza 27 között készült összeírásban olvashatóval, a Kisfalunak nevezettel azonosít.45 A település helyét szintén lokalizálhatja a Kápolnai-rét nevű dűlőnév is. (A három mai nevet megtaláljuk a 19-20. századi kataszteri térképeken is.)46 Szaporodó jelenségként említhetjük, hogy a században több támadás is fenyegette a bakonybéli apátság jogait, többek között az ő birtokát jelentő nyúli bortizedeket. Hogy az apátság a támadók: a győri püspök és más hatalmasságok önkényes eltulajdonítási törekvéseit és gyakorlati manővereit visszaverje, az 1240-ben náluk járó IV. Béla királlyal írásba foglaltatja a maga dézsmaszedő illetékességét is.47 ígéretes fejlemény lehetett - ha az écsihez hasonlóan itt is szóba kerülhetett - az önigazgatási testületnek a megalakítása és a falunagy megválasztása. Ehhez is kellett IV. Béla királyi várnépeknek adott engedménye.48 5. Témánk tárgyalásában a 14. század eleje választóvonal: a rá következő szakasz történeti földrajzi szempontú feldolgozására napjainkig nem akadt vállalkozó. Pedig az idő előrehaladtával várhatóan könnyebbé, sőt egyszerűbbé válik a kutató dolga: szaporodnak a források, beszédesebbek lesznek anyagaik is. Hogy a korszak dolgaiba most mégis csak vázlatos beletekintésre gondolhatunk, annak az az alapja, hogy kezdetben ugyan sokasodnak az információk, de utána újra megcsappannak, a 16. század kezdetének ígéretes lendületét pedig megtöri a másfél százados török iga. így stúdiumunk kérdései közül érdemben csak a birtokos rétegben tapasztalt cserélődésekkel, a lakosok életkörülményeinek alakulásával, a településen érezhető kezdeti társadalmi fejlődéssel, a közösség ugyanilyen szerveződésével, majd pedig szétesésével és az újrakezdés tétova lépéseivel szembesülhetünk. A 14-17. század történeti földrajzának bemutatása - a járatlan útra is tekintettel - szintén csak adott forrásokból merít.49 6. A természetföldrajz anyagaiból kevés újat érintünk, mivel az előzőkben részint statikus leírásukba belefoglaltuk a későbbi századokra vonatkozókat is, részint már ott rögzítettük a majdani változásokat. A határ vízrajzi kérdései közül szólnunk kell a hegyi csapadékvizek levezetésében történt jelentős módosulásról, arról, hogy a vonulat felső, északnyugati és részben középső területéről az esővíz és a hóié új csatornában vezetődött le a síkságra. Közvélekedés szerint az elterelés tudatos beavatkozás eredménye volt, és vele a víz addigi útját a településhez legközelebbi vízválasztó dombsor keleti felén kialakult vélhetően szakadékos csatornába kötötték. A művelet a vízválasztó átvágását követelte, és beláthatatlan következménnyel járt: a sebes folyású nagy 45Györffy: Történeti földrajz II. 568.; ill. PRT I. 771-2., 774-5. 46Lengyel: Pusztult falvak 51. 47PRT VIII. 59-60., RA I. 678. 48Fejér IX/1. 608. 49A négy századra korszaki illetőségük megjelölésével ezek az alábbiak: Fehér: Győr; Bedy: Káptalan; Lengyel: Pusztult falvak; Gecsényi Lajos-. Adatok a Győr környéki szőlőművelés történetéhez a XII-XVII. században. In: Győri tanulmányok 9. Győr 1988. 19-38. (a továbbiakban: Gecsényi: Adatok) A 14. századra: PRT VIII. A 16-17. századra: Djk.; Ráth Károly: A Győr vármegyei hódoltságról. Magyar Történelmi Tár 7. (1860) 1—123 (a továbbiakban: Ráth: Hódoltság). Horváth József-. Nyúl község 17. századi történetéhez. Arrabona 34. (1995) 247-268. (a továbbiakban: Horváth: Nyúl), Hajdú: Családnevek.
