Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Katona Csaba: Az Ebenhöch és Jéhn család kapcsolata. Adatok Ebenhöch Ferenc kanonok családi hátteréhez
Az Ebenhöch és Jéhn család kapcsolata 253 jelenti, hogy 1857 körül költözött át (vissza) Tinnyéről a család „ősi fészkébe”. Vilmos fia középiskolai tanulmányait a közeli érseki székhely, a Bács vármegye területén fekvő Kalocsa főgimnáziumában kezdte meg, ami azt bizonyítja, hogy szülei megfelelően akarták taníttatni tehetségesnek bizonyuló fiukat. Vilmos ennek igyekezett is megfelelni, 1867 1868-ban végezte el Kalocsán a második osztályt (erkölcsi viselet: „dicséreted’, figyelem: „kellő’, szorgalom: „kellő’),48 majd 1868- 1869-ben a harmadikat (szorgalma ekkor: „emyedetlen”, írásainak külalakja pedig: „igen szabályod’) ,48 49 Ezeket a bizonyítványokat Jéhn Alajos mint apa szignálta, de a következő évben50 a feleség/anya Ebenhöch Mária tette meg ezt, aki az 1870-1871. évi bizonyítványt immár özvegyként írta alá.51 A családfő halála vélhetően jelentősen megrendítette az egyedül maradt aszszony és gyermekei anyagi helyzetét, de ez a szomorú esemény a fiúk továbbtanulási szándékát nem törte derékba. Egyikük, Győző - mint láthattuk - az apai példát követve idővel maga is tanári pályára lépett Földváron. Kalocsán tanult testvére, Vilmos azonban távol került Földvártól és jóval nyugatabbra, Sopron szabad királyi városban vetette meg a lábát, majd teremtett magának tekintélyt és egzisztenciát. Hogy költözésének mi volt az oka, illetve mi módon nyílt erre lehetősége, arról bizonyosságot nyújtó adat jelenleg nem áll rendelkezésre. Az viszont tény, hogy 1878-ban Vilmos már Sopronban élt, és mint gyakornok dolgozott az Oroszlánhoz címzett ottani neves gyógyszertárban Molnár Lajos ismert gyógyszerész keze alatt.52 Meglehet, a Jéhn család Ebenhöchhöz fűződő kapcsolatai ezért is maradhattak viszonylag szorosak, hiszen a földrajzi közelség ezt nyilván nem gyengítette. Jéhn Vilmos Sopronban a patikai gyakornokoskodás mellett folytatta tanulmányait. 1878-ból maradt fenn egy bizonyítvány Rácz Endre gimnáziumi tanár és igazgató-helyettes aláírásával, amely igazolja, hogy Vilmos jó fokozattal letette a gimnáziumi görög vizsgát.53 Később Bécsben végezte egyetemi tanulmányait. Itt 1878-1879. évi vizsgalapjára - meglehetős pontatlansággal - az alábbi adatokat jegyezték fel róla: „... gebürtig Tinnye Com/itatj. Tolna Ungarn /... / Sohn der Marie Jéhn Földvár, Com[itat] Tolna Ungarn:'/'4 Gyógyszerészi diplomáját 1880-ban vehette át.55 Végzett patikusként Jéhn Vilmos azonban még évekig az Oroszlánban dolgozott beosztottként. Saját patikáját, a Vörös Keresztet (későbbi nevén: Arany Kereszt) csak 1893-ban nyitotta meg. Ezt követően adta csak házasságra, család48 Jéhn Vilmos bizonyítványa az 1867-1868. tanévről. Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (a továbbiakban: KFL) VI. 1. A J T. (Kalocsai Gimnázium Főnévkönyve). 49Jéhn Vilmos bizonyítványa az 1868-1869. tanévről. KFL VI. 1. A J T. 5üJéhn Vilmos bizonyítványa az 1869-1870. tanévről. Uo. 51 Jéhn Vilmos bizonyítványa az 1870-1871. tanévről. Uo. 52Horváth Dénes: Jéhn Antal (1913-2002). SSz 56 (2002) 3. sz. (a továbbiakban: Horváth: Jéhn) 293. 53Bizonyítvány Jéhn Vilmos gimnáziumi görög vizsgájáról. Sopron, 1878. október 1. GyMSMSL XIV. 59. 1. d. 54Jéhn Vilmos 1878—1879. évi egyetemi vizsgalapja. GyMSMSL XIV. 59. 1. d. Magyarul: született a Tolna megyei Tinnyén, Magyarországon, Jéhn Mária fia, Földvár, Tolna megye, Magyarország. (Tinnye, ahogy korábban már esett róla szó, nem Tolna, hanem Pest vármegyéhez tartozott.) 55Jéhn Antal diplomája, Bécs, 1880. július 17. GyMSMSL XIV. 59. 1. d.
