Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)
A JEZSUITÁK LETELEPEDÉSE ÉS KOLLÉGIUMALAPÍTÁSA 231 azonban ezt meg is kívánta, hiszen kezdettől fogva több száz diák látogatta az intézményt.125 A győri rendház első igazgatója tehát nem volt könnyű helyzetben. A marosvásárhelyi születésű Vásárhelyi Dániel (1581-1641) egy éves homonnai tartózkodása óta (1618) először kapott magyarországi megbízatást. Házfőnökként az 1630/31-es tanévig egyben iskolaigazgató is volt, a kollégium vezetését ekkor vette át tőle Szeghy Ferenc.126 A káptalannal való megegyezés, az ingatlanszerzés ügyének befejezése is Vásárhelyire maradt. 1627 nyarán még Dobronoki mellett a feltehetően júliustól már Győrben tartózkodó Maurak Máté (1579-1619) szerepelt a házvétellel kapcsolatos iratokban, de az év végén már Vásárhelyit hallgatták ki Maurakkal együtt.127 Kettejük viszonya egyébként nem volt felhőtlen. Mindketten papként kerültek Győrbe, elsősorban hitszónoki és gyóntatói feladatokkal. Vásárhelyinek nyilván több szervezési és reprezentatív kötelezettsége is volt, Maurak végig confessariusként és pater spiritualis-ként szerepel.128 Sajnos jellemükről nem sokat árulnak el a források. Talán Vásárhelyi határozott egyéniségére enged következtetni az a Lórántffy Zsuzsanna kolozsmonostori házában 1639-ben asztali beszélgetésekből kibontakozó, később pedig nagy port kavaró hitvita, amelyet Medgyesi Pál kálvinista udvari prédikátorral folytatott.129 Maurak pedig egyenesen házfőnöke durvaságáról panaszkodott. Már egy éve éltek Győrben, amikor Kristofor Dombrin és Káldi György viszályuk megoldásának reményében Győr felé indult.130 De sajnos látogatásuknak csak puszta ténye ismert, így az egyenetlenség pontos okáról és a bécsi békítők eredményeiről sincsenek adatok. Sikerük azonban biztosan nem volt teljes, mert 1629 októberében már a rendfőnök írt egyenesen Mauraknak. Tájékoztatta, hogy már kérte a tartományfőnököt a Vásárhelyi durvaságával kapcsolatos panasz kivizsgálására, de a remélt változásig kéri Maurak türelmét.131 A konfliktus érdekes „megoldása” lett végül, hogy 1630-ban Maurakot elhelyezték Győrből, és ezután nem is kerültek azonos helyre. A két szerzetes ellentétének oka viszont bizonyára nem a hely szelleméből fakadt: Vásárhelyi Maurak elhelyezése után még egy, később Vásárhelyi távozása után pedig Maurak még két évet töltött Győrben.132 125Az 1629/30. tanévtől kezdődő anyakönyvet Acsay Ferenc dolgozta fel, a tanulókról készített kimutatásait 1. Acsay: Főgimnázium 88-91. Az évenkénti létszám megadása mellett vallás, nyelv és társadalmi állás szerinti kimutatásokat is készített. A tanulók száma az 1630-as években rendszerint 350—400 között volt, a gimnázium működésének jezsuita korszakában a létszám soha nem süllyedt 100 alá, a legtöbben, 798-an 1676-ban voltak. A vizsgált időszakra (1626—1630) vonatkozó többletinformációt nem tartalmazott Acsay adataihoz képest az anyakönyv sem. Ezt a Győri Bencés Rendház Könyvtárában Csóka Gáspár OSB segítségével kutathattam, amiért fogadja hálás köszönetemet. 126Lukács: Catalogi II. 354. 127GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3826., 3825. 128Lukács: Catalogi II. 669. 129Heltai János: ..Szent atyák öröme”. Medgyesi Pál és Vásárhelyi Dániel hitvitája. Europa Balcanica-Danubiana-Carpathica 2/A (1995). 224- 235. 130Vitelleschi levele Vásárhelyihez: ARSI Austr. vol. 4. I. 16. p. (1628. szept. 2.). 131Vitelleschi levelei Vásárhelyihez és Maurakhoz: ARSI Austr. vol. 4. I. 165a-165b. p. (1629. okt. 27.). 132Maurak Győrben töltötte az 1636/37-1637/38 éveket, 1. Lukács: Catalogi II. 469., 488.
