Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Hudi József: A vaszari katolikus népiskola a késő rendi korszakban (1711-1847)
A VASZARI KATOLIKUS NÉPISKOLA 205 az iskolát, a régi oskola gyökeresen eltért a modern népiskola individuális tanulási formáitól. 3. sz. táblázat A vaszari r. k. népiskola tantárgyfelosztása 1842/43-ban Osztály Lét fiú szám lány Tantárgy I. 12 25 Mindennapi imádságok, ábécés táblán betűzés, a jobbaknak silabizálás. II. 7 3 Mindennapi imádságok, betűket összefoglalva tanulják. III. 6 4 Mindennapi imádságok, kis katekizmus eleje, az ábécés könyvből gyengén silabizálnak. IV. 8-Mindennapi imádságok, kiskatekizmus eleje, silabizálás. V. 9 14 Kis katekizmust kívülről tanulják, ábécés könyvből gyengén olvasnak. VI. 5 8 Kis katekizmus tanulása, ábécés könyvből olvasás, írás, egyszeregy tanulása. VII. 24 17 Katekizmus tanulása, számolás, írás, olvasás. VIII. 12 4 Katekizmus, Biblia, földleírás, természet- és egészségtudomány, történetírás. Olvasás, írás, számvetés. Az iskola felügyeletét helyi szinten a plébános, magasabb szinten a kerületi esperes, legfelsőbb szinten az egyházmegyei főtanfelügyelő, illetve vármegyei szinten Veszprém Vármegye Népnevelési Választmánya látta el. Tudjuk, hogy Odor Ferenc plébános rendszeresen látogatta az iskolát, s hetente két alkalommal tanított hittant. Veszprém vármegye 1838-ban hozta létre a Népnevelési Választmányt, amelynek legfőbb célja a nemzetiségi falvak magyarosítása volt. Ennek érdekében szorgalmazták az iskolai oktatás színvonalának, a tanítás technikai és személyi feltételeinek javítását, s a magyar nyelv tanításában élen járó tanítókat évente megjutalmazták. Mivel Vaszar magyar falu volt, az ellenőrzés a tanítás eredményességét mérte. A helyi iskolafelügyelők, a plébánosok közül akadtak olyanok, akik a népoktatást szívügyüknek tekintették. Odor Ferenc plébános kezdettől fogva nagy figyelmet szentelt az iskolaügynek. A vármegyei iskolavizsgálatok végrehajtói is elismerően írtak ezirányú tevékenységéről. Neki köszönhető, hogy az iskola jó állapotban volt, s kellően felszerelték. A tanító fizetése (1838: 98, 1842: 100 pengőforint) elérte a kormányzat által ekkor elvárt minimumot (100 ezüstforint). Javára írhatjuk azt is, hogy végrendeletileg gondoskodott a szegény gyermekek tankönyvellátásáról. Az 1848 előtti vaszari katolikus népiskola hatékonyságát több tényező rontotta:- a tanítói és jegyzői hivatal nem volt különválasztva, így a jegyzői teendőkkel elfoglalt jegyző a tanításban kevésbé jártas (kezdő) segédtanítónak engedte át a tanítást;