Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth László: (Fertő-)szentmiklósi anyaegyházközség és filiái (1576-1815)
166 Horváth László elvárhatónál hosszabb és időnként feszültségekkel terhelt időszak után oldódhatott meg. Noha a petőházi iskola kialakításának éppen a kezdeti, valamint a befejező időszakaszára vonatkozóan esetenként a forrásadatok hiányoznak, a folyamat azonban követhető. Az bizonyos, hogy Gludovátz Ferenc petőházi földesúrnak 1813-ban már volt „udvari káplánja”,96 akit egyúttal megbízott a helyi tanítói feladatkör ellátásával is. Ez a földesúri megbízás azonban jogilag nem volt (ekkor) rendezett, miután egyrészt a tanítói kinevezéshez a püspöknek is hozzá kellett volna járulnia, másrészt ellentétben állt azzal is, hogy a plébániához (és így a filiához is) tartozó iskola Szentmiklóson működött. Az bizonyos, hogy Tóth plébános 1814 januárjában97 a petőházi községi tisztségviselőket a plébániába áthívta, hogy a szentmiklósi iskola fenntartási költségeihez és a tanító jövedelméhez való hozzájárulásukat tisztázzák. Gludovátz azonban a petőháziakat a szentmiklósi megbeszéléstől eltiltotta, és a plébánost kérte, hogy jöjjön át Petőházára az ügyet megtárgyalni.98 Mindenesetre Tóth plébános ezt a petőházi kastély aulájában lefolyt találkozót rá nézve dehonesztálónak minősítette.99 A plébános a kialakult helyzetről, illetve ezzel kapcsolatos álláspontjáról az egyházmegyei consistoriumnak levélben számolt be. Ebben egyrészt kifogásolta a petőházi tanító ilyen módon történő alkalmazását, mivel annak jogilag rendezett beiktatása eddig nem történt meg, másrészt pedig nehezményezte, hogy a már igen régóta érvényes (egyházi) szerződés alapján a petőházi filiának is hozzá kell járulnia a plébániához tartozó (szentmiklósi) iskola és tanító fenntartási költségeihez. Ugyanakkor felsorolta azokat az esetleges ellenintézkedéseket, amelyeket kénytelen lenne meghozni, amennyiben a petőháziak a hozzájárulásukat végérvényesen megtagadnák, és emiatt ennek pótlására a szentmiklósi és szerdahelyi hívőkre többletteher illetőleg többletkötelezettség hárulna. A plébános ezekről az ellenlépésekről levélben a petőházi földesurat is értesítette: a petőházi tanító a szentmiklósi temetőbe100 a petőházi halottakat nem kísérheti, mivel ebben a temetőben semmiféle jogosultsága nincsen, „onnan őt erőszakkal ki kell taszítani”101 Amennyiben a szentmiklósi iskola és tanító eltartásban a petőházi hozzájárulás elmaradása miatt a szentmiklósiakra nagyobb teher jutna, úgy a petőháziakat nem engednék a szentmiklósi temetőbe temetkezni. Ha a petőháziak engedéllyel saját temetőt hoznának létre, úgy az ottani temetésekre a plébános átszállításáról, valamint kétszeres stóladíjáról gondoskodniuk kellene. Gludovátz földesúr válaszként - 25 botütés kilátásba helyezése mellett - megtiltotta, hogy a petőháziak a szentmiklósi templomba átjárjanak, illetve a szentmiklósi iskolának és a tanítónak járó kötelezettségeiknek eleget tegyenek. iskola létezését bizonyító - általam ismert - legkorábbi írásos adat 1587-ból származik: „ Oskolahaz wag’on” (MOL U&C fasc. 12. nr. 42b.). 96GyEL PL Can. Vis. vol. 39/3. Fertőszentmiklós (IX. szakasz). 97GyEL PL Parochalia, Fertőszentmiklós. 98GyEL PL Parochalia, Fertőszentmiklós. "GyEL PL Can. Vis. vol. 39/3. Fertőszentmiklós (IX. szakasz). 100 A petőházi temetőt 1868-ban alakították ki, addig Szentmiklóson temetkeztek. 101 GyEL PL Can. Vis. vol. 39/3. IX. szakasz.
