Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth László: (Fertő-)szentmiklósi anyaegyházközség és filiái (1576-1815)
(Fertó-)szentmiklósi anyaegyházközség 163 A plébánosnak 1752-ben volt káplánja a győri szemináriumban végzett, magyarul és németül is beszélő, 26 éves Sörfőző János személyében.73 A plébániához ez időben három templom (Szentmiklós, Petőháza, és Szergény) és két kápolna (Szentmiklóson a Szent Donát,74 Petőházán pedig a Szent József75) tartozott. A szentmiklósi egyházközség és filiái területén felállított összesen tizenegy keresztből nyolc Szentmiklóson, kettő Petőházán, egy pedig Szergényben található. A következő, az 1753 és 1756 közötti időszak plébánosának, Morócz Jánosnak az idejében is a filiák lakói vasárnapi istentiszteletre Szentmiklósra jártak, a filiális templomokban csak a legnagyobb ünnepnapokon volt mise. A petőházi templomban tartottakról Morócz plébános feletteseihez írt leveléből van ismeretünk: .. másik Filiálisomban is иду mint Petőházán kötelességemnek, ha meg akarok felelni tartozom Husvétkor, Pünkösdkor, Karátsonkor és Szent Háromság napján Szent Misével és Praedicationak tételével, a'mint mindenkor szokás volt ... nalott’.76 Ilyen alkalmakkor a plébános és a kántor Petőházán ebédet kapott.77 78 A petőháziaknak a szentmiklósi plébániához való szoros kötődését jelzik egyes végrendeletek kitételei, mint például az 1720-ban elhunyt Tóth Istváné, aki „nyolczvan forintot hagyott a Sz.Miklósi Templomrd\7& vagy az 1732-ben meghalt Német Miklós testamentuma: „Elsőben hagyok az petőházi templomra fl. 10, szentmiklósira fl. 5...” 79 A fentebb idézett levélben Morócz arra is megkérte a vicárius urat, hogy járjon közbe annak érdekében, hogy Szergényben minden hónapban két szentmisét mutathasson be, vagyis ezeken a napokon egyet Szentmiklóson és egyet pedig Szergényben. A plébános a szentmiklósi földesúr és kegyúr, Esterházy Miklós herceg kívánságának eleget téve a szentmiklósi határban lévő Lesvár major és fogadó melletti „Monbijoux”-i vadászkastélyban is időnként misét mutatott be,80 amiért esetenként 30 krajcár illette meg. Morócz 1767-ben már bizonyosan címzetes kanonoki címet viselt.81 Magánvagyonának alakulásáról tudjuk, hogy 1757-ben Szentmiklós mezővárosban 150 forintért egy pusztatelket vett zálogba a hercegtől, és arra építtette fel házát. Morócz ezt követően a szentmiklósi határban vásárolt ingatlanokat - több esetben is a már meglévő földterületeinek szomszédjaitól - vagy zálogföldeket váltott meg. így 1790-re már több mint 20 hold földet, közte két szőlőterü73GyEL PL Conscriptiones, Fertőszentmiklós. 74Gyalókai plébános 1786-ban írt, bizonyos ünnepek megtartására vonatkozó jelentésébe foglaltak alapján a kápolna 1741-ben épülhetett. GyEL PL Parochalia, Fertőszentmiklós. 75Kovacsics Ferenc végrendeletének alapján, a kápolna építési ideje 1711-re, vagy közvetlenül azt követő évekre tehető. (GyMSMSL Sopron Város Levéltára, Oerteliana, Laid. Testamenta К. fase. 5. nr. 238.) Itt mondok köszönetét Dr. Dominkovits Péter főlevéltáros úrnak az iratanyag felkutatásához nyújtott segítségéért. 76GyEL PL Parochalia, Fertőszentmiklós. 77Pogácsa János petőházai céhmester 1771/72 évi elszámolásából: „... adott Sz:Háromság napján Plébános Uramnak és Mesternek ebédért 1,50 fl.” (GyMSMSL Zeke lt 2. d. fasc. 2. nr. 126.) 78GyMSMSL Zeke lt. 2.d. fasc. 2. nr. 134. 79GyMSMSL Zeke lt. 2.d. fasc. 2. nr. 126. 80MOL Mikrofilmtár 10146 tekercs, 684. 81MOL Esterházy lt. (P 108) Rep. 16, fasc. C. nr. 177 et NB.
