Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth László: (Fertő-)szentmiklósi anyaegyházközség és filiái (1576-1815)
Horváth László (Fertő-)szentmiklósi anyaegyházközség és filiái (1576-1815)* Egy királyi oklevélből1 ismert, hogy Szentmiklós településnek - akkori nevén Neweg-nek - 1274-ben már volt temploma, amely az országútnak a falun áthaladó szakasza közelében helyezkedett el. Az itt élők saját templomuk megépítése előtti időkben vasárnapi istentiszteletekre nagy valószínűséggel a szomszédos muzsaji2 határba, a Cser erdő alatti területen állott - napjainkra nyomaiban is eltűnt - pusztatemplomba járhattak, a környékbeliekkel egyetemben. Ez a templom a vonatkozó Szent István-i rendelkezés (minden tíz falu építsen egy templomot) végrehajtása során jöhetett létre. Az egykori templom létezésére és vélt helyére ma már csak dűlőnevek utalnak. így a fertőszentmiklósi határban a Szerdahelyről3 kiinduló és Muzsajra vezető „Szent Péteri” dűlőút, illetőleg a „Szent Péter úti” dűlőnév, valamint a röjtökmuzsaji határban a „Szent Péter földje” dűlőnév. A Neweg nevet a település az 1300-as évekig bizonyosan viselte, míg a templom védőszentjéről, Szent Miklós püspökről felvett Szentmiklós (Zemikolos) falunév egyik korai előfordulása 1376-ból ismert.4 A Neweg településnév a 15. századra az oklevelekből eltűnik, helyette már csak a különböző formákban megjelenő Szentmiklós olvasható, mint Zenthmyklos (1433), Zenthmiklos (1454), Zenthmiclos (1495), Szvnthmyklos (1546). A szentmiklósi egyházközségre, templomra, plébániaházra, vagy esetleg valaha is ott működött ún. plébániai iskolára vonatkozó részletes forrásanyag a reformáció helyi térnyerésének kezdetéig - ismereteim szerint - eleddig nem bukkant elő. Helytörténeti jelentősége miatt azonban okvetlenül megemlítendő egy 1546- ban írt kapuvári keltezésű levél,5 melyből feltárul, hogy a szentmiklósi plébániaház a település középső részének nyugati házsorában helyezkedett el. A Szentmiklóson is terjedő reformációra vonatkozó legkorábbi adat 1563-ból ismert,6 miután az ott működő evangélikus prédikátor az adólajstromban mint „condonator” megjelenik. Az új vallás tanainak térnyerésével természetesen nem *A dolgozat a szentmiklósi anyaegyházközség históriáját vázolja fel, az idevonatkozó legkorábbi forrásanyag dátumától kezdődően, a petőházi filia iskolájának létrejöttéig bezárólag. хАСО XII. 102. („... iuxta uiam publicam circa ecclesiam Sancti Nicolai’’). 2 Ma Röjtökmuzsaj. 3Ma Fertőszentmiklós része. 4SO I. 418. 5MOL Nádasdy család levéltára (E 185) Missiles = Mikrofilmtár 6912. tekercs, 267. (Sennyei Ferenc sárvári prefektus levele Nádasdy Tamáshoz.) 6 Katona Imre: A reformáció, az ellenreformáció Csapodon és környékén. SSz 47 (1993) 3. sz. 220.
