Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth József: Milkovics János pápóci prépost könytáráról
140 Horváth József fentebb már említett jegyzék is, mely a Milkovics János hagyatékában fennmaradt vagyontárgyak értékesítése során készült.76 Ez utóbbi jegyzék természetesen számot ad az inventáriumban felsorolt 136 tételnyi könyvállomány további sorsáról is. Megtudjuk, hogy e tételek közül 32 került értékesítésre, és ha hihetünk az értük befolyó bevételek tagolásának, úgy azt 19 személy vásárolta meg. A legnagyobb bevételt az egy kötetes Calepinusféle szótár (21. tétel) értékesítése jelentette: ez 7 forintot ért meg vásárlójának. A négy kötetes velencei kiadású Breviárium 6 forintot és 50 pénzt ért meg valakinek; míg a másik - az antwerpeni kiadású - Breviáriumért 6 forintot adott új gazdája, Heinrich Ferenc győri kanonok. Egy további tétel esetében jegyezték még fel a kötet vásárlójának nevét: a három kötetes Ciceró-munkáért 2 forintot adó „D. Sogh” valószínűleg Schogg Kristóf győri kanonokkal77 lehet azonos. Egy-egy vásárló öt, négy, ill. három tételt is megszerzett magának - nevük azonban sajnos nem maradt fenn. Két tétel került a név szerint nem említett ..kövesdi plébánosához: a magyar nyelvű Biblia, valamint a Tirini által készített Biblia-kommentár - együttesen hat forint ellenében. Az értékesített munkák többsége teológiai munka: elkelt Pázmány, Landovics, Baranyi és Hevenesy kötete mellett - több más hasonló tárgyú kiadvánnyal együtt - Becanus, Buzenbaum, Cabasutio, Pichler és Reiffenstul kötete is. Új gazdára talált Josephus Flavius munkája, valamint a „Horologium Principum” és a három kötetes Corpus Iuris Hungarici is. Mindebből már levonhatunk néhány következtetést arra vonatkozóan, melyek voltak a keresettebb könyvek ez idő tájt; az elkelt könyvek szerzői, ill. témái alapján pedig valószínűleg nem tévedünk, ha azt sejtjük, hogy a kötetek új gazdáinak többsége is az egyházi személyek köréből kerülhetett ki. Van azonban e jegyzéknél egy számunkra nagyon érdekes további része is: a 32 értékesített tétel után felsorolja - tételszám szerinti sorrendben - a többit is; azokat, amelyek a család ismertetése során fentebb már említett özvegy, Méhkerti Milkovics Jakabné78 kezéhez kerültek Koroncóra. Ezen információ azért nagyon fontos és örvendetes a további kutatás számára, mert a Milkovics család ezen koroncói ágának utolsó tagja volt az az özvegy Méhkerti Milkovics Zsigmondné, aki a családi könyvtárat 1904-ben „Győr város közönségének” felajánlotta! Ez lett az un. Milkovics-Zámory Könyvtár, mely előbb Győr Város Közkönyvtára, majd az annak jogutódjaként 1952-ben létrehozott megyei könyvtár tulajdonába került; az 1990-es évek közepétől Győr Megyei Jogú Város tulajdonát képezi, mely kezelésével a győri 7fi Felirata: „Rationes Super Perceptione & Erogatione Rerum remansarum R[everenjdissimi D[omi]ni Ioannis Condam Milkovics Praepositi Pápoczensis per Ioannem Milkovics Provisorem Paliensem Concinnato.” 77Schogg Kristóf győri kanonok egyházi pályájának alakulásáról ld. Bedy: Győri káptalan 465. Talán nem érdektelen utalnom arra, hogy 6 lett Milkovics János utóda a pápóci préposti tisztségben! 78 Róla a hagyatékban fellelt iratok csak nagyon kevés adattal szolgálnak; de az a tény, hogy két elismervényen is fennmaradt saját kezű aláírása, valamint az, hogy - amint arra már utaltunk - gyermekei majdani taníttatására is gondol, arra utal, hogy művelt nemesasszony lehetett. Családjáról viszonylag hosszan ír Nagy Iván, megemlítve őt magát is, „Róza v. Bora” néven, mint Milkovics Jakab feleségét (Nagy Iván: Magyarország családai X. 286.); Kempelen Béla szerint a derghi Somogyi család három férfitagja említtetik az 1754-1755. évi nemesi összeírás során, egy Győr, kettő pedig Komárom vármegyében (Kempelen: Családok 9. 412.).
