Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Fakezas István: Katolikus megújulás és reform kezdetei a győri egyházmegyében a 17. század első harmadáig
108 Fazekas István rendezése hozható fel. Egy kamarai kimutatás szerint a püspökség birtokai Delphino idején 14114 ft bevételt hoztak.22 Ezzel egybevág a tizedbevételekről készült másik kimutatás, mely szerint a tizedbérletek 1570-ben 19527 tallér jövedelmeztek.23 A püspöki birtokokról ezekben az években készült összeírások (1571, 1572, 1577, 1578) is rendezett birtokállapotokra utalnak.24 Liszthy kinevezésekor azonban nem kapta meg a teljes püspöki jövedelem feletti rendelkezés jogát, hanem a kánonjoggal ellenkező módon a püspöki jövedelmeket az uralkodó megcsonkította, 6000 ft-t a győri végek fenntartására rendelt. Utódai közül a nagybefolyású, tekintélyes Draskovich György el tudta kerülni ezt a kitételt, de már Heresinczy Péter kénytelen volt hosszú alkudozás után 4000 ft fizetésébe bele egyezni, olyan módon, hogy a Moson megyei tizedek uralkodó számára kedvező bérletét is elfogadja.25 A következő püspök, Kutassy János 1592-ben ezt az összeget 3000 magyar ft-ra alkudta le, amelyből leszámították a Moson megyei tizedek bérletért járó 1800 ft-t, igaz a győri káptalannak járó tizednegyed fizetését magára kellett vállalnia. Így csupán 1200 ft-t kellett befizetnie: felét borban, felét gabonában a Szt. Mihály és Szt. Márton közötti időszakban. A püspöki jövedelmeket tovább korlátozta, hogy a hivatalba lépő főpásztornak el kellett fogadnia, hogy a kismartoni uradalom és a fraknói grófság tizedeit az uralkodónak engedi át, ill. hogy Nádasdy Ferenc és Sopron városa között kötött soproni tizedekre vonatkozó zálogszerződést elfogadja.26 Utóda Pethe Márton a visszaesett jövedelmekre, ill. arra a tényre hivatkozva, hogy nem írta alá a reverzálist, megpróbálta elkerülni a fizetést.27 Az utolsó püspök, akinél kimutatható a jövedelemcsonkítás, Naprághy Demeter, aki azonban elődjéhez hasonlóan többször járt ki felmentést a fizetés alól.28 Az egyházmegyei bevételek megnyirbálása, legfőképpen pedig a többségében az egyház számára káros tizedbérleti szerződések erősen korlátozták a püspökök anyagi lehetőségeit, ezáltal főpásztori működésüket is befolyásolta. tusában már utasították a Magyar Kamarát a püspöki birtokok átadására. ÖStA AVA FHKA Hoffinanz-Protokolle Bd. 302. föl. 345. 22„Proventus quos illustrissimus dominus cardinalis Delphinus ex episcopatu Jauriensi annuatim percepit excepto anno praeterito 1570." Uo. r. nr. 23. Konv. 1571. XI. fol. 16-21. 23,.Descriptio proventuum episcopalis Jaurienensis ex decimis obvenire solitorum in anno 1570 factae.” MOL MKA Acta ecclesiastica (E 150) fasc. 9. nr. 29. 24MOL U&C 51: 4/2 (Szombathely, 1572), 76: 16 (b,c,d) (Szombathely, 1571, 1572, 1577), 119: 3, 4 (győri várbirtok 1571, 1577) - lásd még Zágorhidi Czigány Balázs: Szombathelyi urbáriumok és inventáriumok a 16. századból (Acta Savariensia 16). Szombathely 2000. 25Udvari Kamara levele II. Rudolfhoz 1587. aug. 16. Bécs, amelyben a Liszthy által fizetett, Draskovichnak azonban elengedett 6000 ft-ról írnak, amelyet az új püspöktől be akarnak hajtani. ÖStA HHStA UA Comitialia fasc. 387. Konv. B. fol. 45—46. - Heresinczy püspök reverzálisa a vállalt 4000 ft-ról 1587. dec. 23. Pozsony. ÖStA AVA FHKA HFU r. nr. 53. Konv. 1588. III. fol. 9. 26Kutassy János püspök reverzálisa 1592. ápr. 8. Prága. Uo. HFU r. nr. 59. Konv. 1592. IV. fol. 258-263. - 1593-ban pl. az akkor éppen esedékes 1200 tallér fizetése alól kapott felmentést. Rudolf levele Mátyás főherceghez 1593. aug. 21. Prága. Uo. Ungarische Gedenkbücher Bd. 406. fol. 165r. 27P1. Pethe Márton supplikációja az Udvari Kamarához, amelyben ecseteli nehéz helyzetét. Uo. HFU r. nr. 70. Konv. 1602. I. fol. 122, 125. 281614-ben II. Mátyás inti meg a püspököt az elmaradt fizetés miatt, 1614.júl. 5. Linz. MÓL Conceptus expeditionum (A 35) 1. cs. 406 ex 1614.
