Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára I. (1244-1398) - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 6. (Győr, 2007)
Helynévmutató
Helynévmutató A pannonhalmi konvent középkori hiteleshelyi működésének emlékeit összegyűjtő sorozat záródarabjaként egy, a teljes anyagot felölelő analitikus mutató fogja a közölt oklevélszövegeket több szempontból is kutathatóvá tenni. Ennek elkészültéig azonban minden kötetben, így a jelenlegiben is, egy ideiglenes, csupán földrajzi neveket felvonultató index segíti a tájékozódást. Az alábbi listában helyet kapott az oklevelekben felbukkanó valamennyi helynév, legyen az köthető közvetlenül földrajzi objektumhoz, vagy forduljon elő személy, intézmény megnevezésekor. A legtöbbször latin, vagy a mai megnevezéstől eltérő alakban szereplő neveket Engel Pál középkori adatbázisának (Engel Pál, Magyarország a középkor végén. CD-ROM) lemmáihoz igazítottam. Az ott nem rögzített és a szakirodalomban másutt sem azonosított neveket előfordulási alakjukban, kurzívan tüntettem fel. Mivel a mutató célja csupán a tájékozódás segítése, és nem az egy-egy korszakot átívelő forráskiadványok apparátusának alaposságával való versengés, ezért — még egyszer hangsúlyozva, hogy a sorozat zárásaként többszempontú indexelés megvalósítása a cél — nem került sor az egyes földrajzi objektumok helyhez (megyéhez) kötésére, így az esetlegesen azonos nevű települési egységek egymástól való elválasztására sem. Ez azonban, az egy-egy lemmára való hivatkozások kis száma okán, a helynévmutató használatában nem okozhat különösebb problémát. Tudnivaló az is, hogy a pannonhalmi hiteleshely hatósugara az Eszak-Dunántúlra terjedt ki, a kiadványaiban felbukkanó helynevek túlnyomó többsége Győr, Veszprém és Komárom megyék területéhez köthető; az ettől eltérő, Vas, Sopron, Pozsony vagy éppen Fejér megyei települések száma csekély. A mutató oldalakra, azon belül pedig ötsoros egységekre hivatkozik. Az egy oklevélben többször is előforduló helynévnek csak első előfordulása került indexálásra, amely gyakorlattól csak a több oldalas dokumentumok esetében tértem el. A lista csak tulajdonnévi alakokat tartalmaz, ezek alatt sorakoznak a melléknévi formában (is) előforduló helynevek. Ezen szerkesztési elv következtében az azonos helyhez köthető, de eltérő minőségű földrajzi fogalmak (város, káptalan, püspök) mind ugyanazon lemma alá kerültek. A provenienda elve alapján létrejövő forráskiadványok gyakorlatának megfelelően a pannonhalmi konvent és apát, általában Pannonhalma mutatózását mellőztem. Ugyancsak nem indexáltam az uralkodói címekben előforduló országokat, tartományokat, valamint a mindössze néhány alkalommal, átírt oklevelekben felbukkanó országos méltóságsorok földrajzi vonatkozású tételeit sem.
