Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Péter (†1526)
76 Korlátkövi Péter ményezettje egyértelműen az ekkor már kilencgyermekes Osvát, és persze nem a gyermektelen Tamás volt, aki nyilván felesége járandóságát kívánta rögzíteni annak hangsúlyozásával, hogy az egyik fél magtalan halála esetén az adott várat az özvegytől csak ezer forint kifizetésével lehet átvenni.467 Noha egymást testvérré is fogadták, a szerződéshez pedig a király beleegyezését adta,468 Osvát - talán éppen hegyesdi és berencsi ügyeivel összefüggésben - nem vásárolta meg a várat, amikor Tamás 1504-ben Éleskő eladására kényszerült.469 A Coborok viszont kihasználták a kedvező alkalmat, és Mekcsei György szepesi prépostot 2000 forinttal kártalanítva, Tamástól 2500 forintért megvették a várat.470 Minthogy Osvát a következő évi iktatás ellen nem emelte fel szavát, úgy tűnt, hogy a Coborok végleg beleültek Éleskőbe.471 A testvérek közötti osztály során a vár Mártonnak jutott,472 akitől leánya, Felicitas örökölte meg.473 A nagytekintélyű testvérpár halálát követően viszont a mérleg nyelve az akkor bárói tisztséget viselő Korlátkövi Péter felé billent, aki 1523-ban úgy látta, hogy végre elérkezett a megfelelő pillanat a vár megszerzésére. Felicitas ugyanis 1522 második felében meghalt, két kiskorú árvát hagyva csak maga után. Az ezt követő események homályosak, de annyi bizonyos, hogy az udvarmester 1523 folyamán adománylevelet kapott a várra, és bár az uradalomba nem tudott bekerülni, érdekes módon a bíróságok rendre az ő javára ítéltek. Az első ítéletet (1523 augusztusa) követően, 1524 legelején ismét megkísérelte a várba történő bejutást, de ekkor a Cobor család itteni várnagya az utolsó lehetséges jogi lépéssel élt: kardját kivonva űzte vissza az eljárást lefolytató királyi és káptalani embert.474 A per ezt követően többszöri halasztással a király által kijelölt bírói kar elé került, akik 1526 elején Éleskőt újra a királyi kincstárra háramlandónak vélték, ennélfogva a király adománya révén Péternek ítélték,475 aki a pozsonyi káptalannak Budáról írott levelében örömmel jegyezte meg, hogy „Isten segítségével a jog útján végre megszereztem a várat”.476 Mivel az uralkodó ezt követően kiadott utasításában az állt, hogy ne vegyenek figyelembe semmilyen ellentmondást, a Cobor család familiárisai hiába tiltakoztak és próbálták elűzni az eljárás végrehajtóit, csak annyit tudtak elérni, hogy a várat elzárták az iktatás elől és megtartották a Coborok kezén.477 Időhúzásként ugyanakkor - egy formai hibára hivatkozva - kijárták a királynál, hogy különös kegyéből fakadóan új tárgyalást engedélyezzen.478 4671503. máj. 31. DL 102872. 4681504. febr. 26. DL 21257. 469Ennek egyik lehetséges okára 1. a Hegyesd vára-Berencs vára című alfejezetet. 47°1504. júl. 15. DL 21346., DL 26153., 1504. szept. 15. DL 88910. - Az eladáshoz még június 5-én Tamás felesége is beleegyezését adta: DF 279998. (Prot. 25. old.) 4711505. márc. 2., ápr. 18. DL 14276. 4721507. aug. 18. DL 88970. 473A vár 1515-ben Felicitas első férje, Wali Pilsberger Farkas kezén tűnik fel (DF 273387.), 1521-ben pedig második férjével, Putnoki Zsigmonddal együtt birtokolja (DF 282500.). 4741524. jan. 22. DF 279998. (Prot. 30-31.) 4751526. márc. 1. DF 261979., 1526. ápr. 3. DL 26347. 4761526. márc. 3. DF 227497. (Oklevélfüggelék 17. sz.) 4771526. márc. 23. DF 261979., DF 279998. (Prot. 257-260.), az egyik familiáris külön tiltakozása március 20-án: HMBK Prot. 5. 185-187. old., újkori másolatai: DL 88807. és DL 24879.
