Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Zsigmond (†1546)
86 Korlátkövi Zsigmondi már jól adatolható: 1532-ben például arról értesülünk, a király Coborral együtt őt jelölte ki bírónak egy perhez, amely Trencsén város és egy kromérízi (Morvaország) polgár között támadt,537 1533 októberében pedig Bécsbe látogatott, ahol kieszközölte, hogy az előző években az ellenségtől és a király híveitől elszenvedett kárai fejében felmentést kapjon Ferdinándtól azon 2000 forint megfizetése alól, amelyért annak idején apja zálogba bocsátotta Kovarcot a most hűtlennek kikiáltott Mekcseieknek. Zsigmondnak viszont ezért cserébe le kellett mondania arról az 1886 forintról, amellyel még II. Lajos király tartozott neki.538 Korlátkövi a király által saját kezűleg aláírt szerződéssel kockáztatott - és alighanem veszített, hiszen az értékes települést sohasem sikerült birtokba vennie. Mindezek ellenére Korlátkövi 1534-ig zavartalanul birtokaiban maradt, ami szintén azt sejteti, hogy kezdetektől Ferdinánd mellett foglalt állást. Bátyja halála után, 1527 elején pert indított unokaöccse, Lajos és ennek anyja, Ország Dorottya ellen, arra hivatkozva, hogy bátyja, Péter kizárta őt a berencsi várépületből.539 A per valószínűleg a gyermek Lajos 1528 körül bekövetkezett halálával nyugvópontra jutott. Az 1532. évi portaösszeírás alapján jól látszik, hogy az uradalmak mintegy harmada-negyede Dorottya kezelésében maradt, minden bizonnyal hitbéri, illetve kiskorú leányai negyedjoga gyanánt.540 Zsigmond talán abba is beleegyezett, hogy az árvák kiházasításáig anyjuk megtarthassa a berencsi várat. Nem kizárt, hogy cserébe Dorottya megígérte: ha sikerül Éleskőt visszaszerezniük, abból Zsigmondot is részeltetni fogja.541 A Korlátköviek utolsó férfitagja számára a gondok Nyári színrelépésével vették kezdetüket. A korszak egyik legnevesebb huszárkapitánya, Nyári Ferenc Tolna megyei nemesi családban született.542 II. Lajos halála után először János királyhoz csatlakozott,543 de gyorsan átállt Ferdinánd oldalára, akinek hamarosan komáromi,544 majd esztergomi kapitánya lett.545 Feltehetően innen kiindulva foglalta el 1529— 1530 fordulóján az Ország család surányi várát, amely Érsekújvár kiépüléséig fontos határvárnak minősült, és amely egyben hosszú időre Nyári rezidenciája is lett.546 A Berencs körüli események előzményei homályosak, de bizonyosan po5371532. máj. 17. Varsik 374-375. (Trencsén város cseh nyelvű levele Korlátkövihez.) 5381533. okt. 23. LR I. 216-217. 5391527. febr. 22. BA 4-511. 5401532: CP 25. kötet, 87-117. old., 1640. doboz. 5411530. dec. 27-én Zsigmond tiltakozott, hogy az őt „bono iure” megillető Éleskő várából Cobor Gáspár két falut el akar idegeníteni Szentgyörgyi és Bazini Farkas grófnak és feleségének: HMBK Prot. 5. 357-358. (Ez azért érdekes, mert Zsigmondnak Éleskőhöz jogi értelemben semmi köze nem volt.) Vö. az alább ismertetendő Nyári-Korlátkövi szerződés hasonló pontjaival. 642A családra legutóbb: Nyáry, Nyáry 23-34.; Nyári Ferenc személyére: Takáts, Nyáry 7-32., Pálffy, Udvar 50., 52. 5431528. jan. 3. LR I. 82. old. (Ekkor Nyárinak, mivel Szapolyaihoz csatlakozott és sok kárt okozott az országban, 12 jobbágytelkét adományozza el a király.) - Takáts, Nyáry 11. szerint mindvégig Ferdinánd híve volt; persze ez sem kizárt, hiszen birtokainak a felkérése önmagában nem egyértelmű bizonyíték János-pártiságára. 5441530. okt. 26. előtt: Egyháztörténeti emi. II. 99. 5451530. okt. 26., 1531. febr. 28. Egyháztörténeti emi. II. 66., 120. - Vö. Takáts, Nyáry 11-12. 546Legtöbb levelét innen keltezi, pl. 1532: Takáts, Nyáry 14. (7. jegyzet), 1534. ápr. 26. Egyháztörténeti emi. II. 346., 1538. júl. 2. Takáts, Nyáry 16. (14. jegyzet), 1540. szept. 23. Takáts, Nyáry 18. (19. jegyzet)
