Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Zsigmond (†1546)
84 Korlátkövi Zsigmond Mindezt tetézte, hogy valamikor 1527-1530 között - legfeljebb nyolc évesen - meghalt fia, Lajos is,526 ami lehetőséget teremtett Korlátkövi Zsigmondnak arra, hogy joggal követelje az örökjogú birtokok - Korlátkő és Berencs - eddig Dorottya által kezelt részeit is. Az özvegy a felmerülő gondok egy részén talán felülkerekedhetett volna, ha rokonsága, a Gúti Országok képesek mellette támogatólag fellépni. A Mohácsot követő időszak azonban e bárói családot sem kímélte. Életben maradt tagjai közül - Ferenc elesett Mohácsnál - János váci püspököt és Imre főudvarmestert 1529 őszén lázadónak kiáltották ki János királyhoz történő csatlakozásuk miatt,527 ami együtt járt azzal, hogy Ferdinánd király kapitányai sorra foglalták le birtokaikat, köztük szomolányi (Pozsony m.)528 és surányi (Nyitra m.)529 váraikat, amelyek visszaszerzése az elkövetkező évtizedben annak ellenére sem járt sikerrel, hogy a polgárháborúk idején szokásos módon unokaöccsük, László asztalnokmester megmaradt a Habsburg király oldalán.530 Mindezek ellenére a család igyekezett gondoskodni leánytestvérük árváiról: tudjuk például, hogy Péter leánya, Anna első esküvőjére az Országok egyik rezidenciáján, Szécsényben került sor, részben Ország Imre költségén. A fiatal leány, aki ekkor, 1531 végén alig lehetett tizennégy éves, Csábrági Erdődi István felesége lett.531 Ország László aztán a harmincas években segédkezet nyújtott ahhoz, hogy nagynénje meg tudja védeni magát a hatalmukat nem mindig békés eszközzel kiterjesztő királyi kapitányoktól, leginkább a Szomolányból a régió felett spanyol 526Egy 1527. évi oklevél hátoldalára írott perfeljegyzés szerint ekkor hat éves volt: BA 4-511. - 1530. június 23-án már nem élt: HMBK Prot. 5. 346. old. 5271529. nov. 27. Ferdinánd eladományozza Asszúpataki Henc Máténak Ország Imre és János Nyitra megyei Salgó birtokát (surányi uradalom), Perjés és Belesz birtokokban lévő részeit (tapolcsányi uradalom), mivel ezek ígéretük ellenére Szapolyaihoz csatlakoztak. Károlyi III. 179- 180. 528Ezt Tallóci Báni! Boldizsár királyi familiáris szánhatta meg, aki 1533. április 24-én királyi adományt is kapott rá (LR I. 208.). Ezt a király egy újabb adománnyal erősítette meg 1537. február 6-án, amelyben már Ország János és Imre hűtlenségére is utalt (uo. 334. old.) - A foglalás 1529. november 5. után történhetett, ezen a napon ugyanis a szomolányi várnagy - hallva, hogy a Nagyszombaton állomásozó hadsereg készülődik - kérte a várost, hogy segítsenek közbenjárásukkal, nehogy ura jobbágyait károk érjék. Nyilvánvaló, hogy itt még az Ország család várnagyáról van szó (AMT Missiles ad civitatem 139.). 5291530. április 19-én Nyári már Surányból küld levelet Nagyszombathoz: AMT Missiles ad civitatem 45. (DF 279908., az adatbázisban 1520-as feloldással.) - Az első, 1531. évi nyitrai adóösszeírás idején az uradalom jövedelmeit már Nyári élvezi: CP 27. kötet, 19., 20., 23., 55. old., 1640. doboz. - Ferdinánd király 1533. április 29-én a surányi váruradalmat zálogba is bocsátotta Nyárinak 3000 magyar forint értékben, elmaradt fizetése fejében (ratione servitiorum)'. DL 8928. 530László 1530. február 2-án hűségesküt tett Ferdinándnak: Kubinyi, Ernuszt 323. (142. jegyzet)- A család leszármazására és tisztségeikre 1. Engel, Gen. „Gútkeled nem 6. Farkas ága, 2. tábla: Ország (gúti)”. 5311540: „nupcie enim sue [sc. Anne Korlathkewy] in Zechen per magnificum condam dominum Emericum Orzag fratrem carnalem dicte condam domine Dorothee genitricis sue celebrate fuissent, ac per eandem genitricem suam nil prorsus rerum aurearum, argentearum, vestium ac aliorum ornamentorum muliebrium et paraphernalium cum eadem domina actrice datum fuisset, sed quicquid talium eidem domine actrici datum extitisset, id totum per eundem Emericum Orzag ex suis propriis datum foret”. BA 2-225. - Hozzá kell persze tenni, hogy az Anna által 1540-ben előadott fenti mondat azon része, hogy semmilyen arany, ezüst stb. ingóságot nem kapott, nem fedi a valóságot, vö. Anna hozományának jegyzékével: 1531. nov. 27. Apponyi II. 9-12. - Első férje személyére 1. pl. 1532: Karácsonyi, Pongrácz, 3. közi. 692-693.
