Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Zsigmond (†1546)
82 Korlátkövi Péter bálkozott, bár az elnyert királyi kegyet talán később kívánta fegyverként testvérei ellen fordítani.516 Pusztán érdekességként említhető, hogy a testvérek viszálya még a Korlátkőt övező régió folklórjában is helyet kapott. Az „Ördög barázdája” című mondában azonban a török fogságból hazatérő és a birtokokból osztályrészét kérő Péter volt a pozitív figura, de figyelmet érdemel, hogy testvérének neve Osvátként hagyományozódott.517 A források tanúsága szerint a négy fiútestvér közül egyedül Péter házasodott meg, ami egyenesen vezetett el a család 1546. évi kihalásához. Míg a korszakban a leánygyermekek - hacsak nem léptek be valamelyik szerzetesrendbe vagy nem rendelkeztek valamilyen súlyos szellemi vagy testi fogyatékkal - minden esetben megházasodtak, addig gyakori jelenségnek tűnik, hogy a férfiaknál sokszor csak egy - általában a legidősebb - családtag vitte tovább a családot.518 Tíz évig tartó házasságuk alatt Ország Dorottya legalább öt gyermekkel, két fiúval és három leánnyal ajándékozta meg. Előbbieket a két Jagelló-király után Lászlónak és Lajosnak nevezték el, a felnőtt kort azonban egyikük sem érte meg, utóbbi kisgyermekként nem sokkal apja halála után szállt sírba. Halála után a leányoknak, Annának, Erzsébetnek és a fiatalon elhunyt Magdolnának a kortársak alighanem fényes jövőt jósoltak, hiszen az általuk megörökölhető jelentős birtokvagyon mellett nem csak Ország Mihály nádor, hanem többek között Újlaki Miklós boszniai király dédunokái is voltak. Anyjuk és az Ország-fivérek éppen ez utóbbi tényre hivatkozva támasztottak igényt 1524-ben rokonuk, Újlaki Lőrinc herceg óriási birtokvagyonának egy részére.519 Az Ország-testvérek egyébként különös figyelmet szenteltek nővérük boldogulásának. Az ugyancsak a mohácsi csatasíkon elesett Ferenc például - nyilván halála előtt nem sokkal - magához váltotta a Korlátkövi család két idegen kézen lévő birtokát, Karkócot és Bucsányt, és átadta azokat Dorottyának,520 amellyel jelentősen megnövelte a majdani özvegy 1526 utáni jövedelmeit és tárgyalási pozícióit. Láthattuk, hogy Péter a mohácsi csata előtt tett végrendeletében szerzeményeit fia halála esetére nem testvéreire, hanem leányaira hagyta, amely tette alapjaiban határozta meg a család Mohács utáni lehetőségeit. simplicem iuris regii a serenissimo quondam Wladislao rege... impetracionem (non expressa, sed silencio pretermissa proprietate, quam alioqui sua maiestas in eo castro habere dinoscebatur) ad manus egregii quondam Oswaldi patris eiusdem Petri Korlathkewy magistri curie nostre pervenisse dicitur”. DL 102885. 516Egy 1578. évi jegyzékben a következő, mára elkallódott oklevélről is említést tettek:,Litterae statutoriae ad arcem Brench pro Petro Korlatkwy.” BA 2-283. 517Jedlicska, Kiskárpáti emlékek 80-82., NeSpor, Za hradmi 8-11. 518Vö. Fügedi, Elefánthyak 135-142. - A Korlátköviek fi- és leányági leszármazottai közül a 16. század közepéig kizárólag egy felnőttkort megélt leány nem házasodott meg: Korlátkövi Borbála 1553. évi végrendeletében tesz említést Zsófia nevű leányáról, aki „semper egrotans et delirans” volt, azaz valamilyen fogyatékkal rendelkezett, és akinek ápolását ekkor egy másik leányára bízta. Zsófiát „generosa domina puella”-nak címezi, azaz hajadon asszonynak, hiszen ekkor 26 éves már biztosan elmúlt: NRA 251-26. (Filmtári jelzet: 5924. doboz.) E jelenségre 1. Kubinyi, Főrangú hölgy 401-410. - Bár Péter két idősebb öccse, János és Antal esetében gondolhatunk a késői házasság gyakran megfigyelhető jelenségére (mindketten 36-40 évesen haltak meg), a legfiatalabb Zsigmond esete nehezen magyarázható, 1. alább. 5191524: Justh 554. sz., 1525: Balassa 572. sz., 1526: Balassa 574. sz., Mészáros, Szigliget 343-344. 520Említve egy 1534. évi oklevélben: BA 2-219.
